Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Dénes Andrea: A Villányi-hegység flóra- és vegetációkutatásának története, eredményeinek összefoglalása, különös tekintettel s védett és ritka fajok előfordulására. - History of research on flora and vegetation int he Villány Hills, summary of the result, with special regard to the occurrences of rare protected species.

DÉNES A.: A VILLÁNYI-HEGYSÉG FLÓRÁJA ÉS VEGETÁCIÓJA 59 elsősorban gerinci erdőkben, de megtalálható a Tenkes és a Csukma hegyeken is (DÉNES 1996), hasonlóan a gerinci régióban. Aconitum vulparía Rchb. - Tenkes északi lejtője, gyertyános-tölgyes magaskórós társulásban (PRISZTER, BORHIDI 1967), a Tenkes-erdőben ma is él (KEVEY 1998). Pulsatilla grandis Wender - A Szársomlyóról 1935-ben, a Fekete-hegyről 1937-ben közli HORVÁT Adolf Olivér. Száraz Péter szóbeli közlése szerint, az 1985-ös felmérés során, a Szársomlyó hegylábi löszfoltjain találtak terméses kökörcsin példányokat. Ezt a hegylábi löszterületet most, néhol szinte áthatolhatatlan, akácos-cserjés bozót borítja. Él még az Akasztófa-dombon (DÉNES 1996) és a Tenkes déli oldalán, egy felhagyott mandu-lásban (1998). Pulsatilla pratensis (L.) Mill, subsp. nigricans - A Szársomlyón Simonkai találta 1876-ban. SZÁRAZ Péter szóbeli közlése szerint, az 1985-ös felmérés során a Szársomlyó hegylábi löszfoltjain még találtak terméses kökörcsin példányokat, lelőhelye ma nem ismert. Horvát a Fekete-hegyen (HORVÁT 1937) és Máriagyüdön (1942) is megtalálta. A Feketehegyen, bár igen kis számban, ma is megtalálható a déli lejtő tisztásain. Valamivel nagyobb számban él a Csukmán és az Akasztófa-dombon (DÉNES 1996), legújabban a Tenkes déli lejtőjén sikerült további néhány példányt találni (1999). Hepatica nobilis Mill. - Nem ritka faj a hegységben, a természetközeli erdőkben előfordul. Anemone silvestris L. - Első megfigyelése a Szársomlyón történt (HORVÁT & PAPP 1965), majd a Fekete-hegyen került elő (PRISZTER in HORVÁT 1957); A Szársomlyón az északi oldalon, a középkori ösvény mentén találták meg 1985-ben újra (Száraz Péter ex verb. 1997). Ranunculus lingua L. - Nagy István közli Villány megjelöléssel (NAGY in HORVÁT 1957). Ma nincs ismert lelőhelye. Ranunculus polyanthemos L. - Vokány: Gombás-hegy melletti kaszáló széle (1998). Ranunculus acris L. - Bisse, Kistótfalu, Vokány, Turony mezofil és nedves rétek a hegység északi völgyeiben. Eddig csak a Szársomlyó tövéből közölték (PRISZTER-BORHIDI 1967). Ranunculus illyricus L. - A hegység száraz gyepjeiben szórványosan mindenhol előfordul. Ranunculus psilostachys Grise - Először BOROS Ádám fedezi fel Máriagyűdnél, ill a Siklósi Vár-hegyen, ahol ma is él; majd NAGY István (1963) megtalálja a Szársomlyón is. PRISZTER és BORHIDI (1967) Vokány közelében találja. Ott ma is él, és rendszeresen virágzik. SZÁRAZ Péter és munkatársai (1985) a Szársomlyó déli oldalán szenilis példányait találták. Kisebb sarjtelepek a Tenkes- és Csukma-hegyen is több helyen előfordulnak (DÉNES 1996), virágozni azonban ritkán látni. Thalictrum aquilegiifolium L. - Szórványosan többfelé előforduló faj. A Szársomlyón még SIMONKAI (1876) találja, a Gombás-hegyről PAPP J. (in HORVÁT 1957) közli. DÉNES (1996), KEVEY (1998) és Somlyay (2000) is közölték. Adonis flammea Jacq. - Siklós: Akasztófa-domb alsó része, régen felhagyott, visszagyepesedő szőlőterület (1998). Adonis vernalis L. - A déli löszlejtőkön, kisebb-nagyobb állományai a hegység minden tagján előfordulnak (DÉNES 1996). Spiraea media Sehn. - KiATlBEL Pál 1799-es megfigyelése alapján ismert a Szársomlyóról. Újabban Farkas Sándor (ex verb. 1997) találta a hegyen, északi kitettségben, a gerinc közelében.