Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)
Dénes Andrea: A Villányi-hegység flóra- és vegetációkutatásának története, eredményeinek összefoglalása, különös tekintettel s védett és ritka fajok előfordulására. - History of research on flora and vegetation int he Villány Hills, summary of the result, with special regard to the occurrences of rare protected species.
60 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 10. (2000) Cydonia oblonga Mill. - Siklós: Zuhánya-dűlő (visszaerdősödött egykori gyümölcsös) (1997). Pyrus communis L. - Siklós Zuhanya dűlő (visszaerdősödött egykori gyümölcsös) (1997). Malus domestica Borkh. - Villány: Templom-hegyi dolomitbánya (2000). Sorbus domestica L. - Bisse: Tenkes-erdő (1997). Potentilla argentea L. - Vokány: Gombás-hegy, hegyi legelő (1997). Filipendula ulmaria (L.) Maxim - Bisse: Poszhagymás (Kevey 1988), a falu és a Gergely-cser közötti völgy rétjén (1998); Kistótfalu, Vokány, Palkonya: A VillányPogányi-vízfolyás menti réteken, több helyen (1998). Rosa gallica L. - Korábban a hegység keleti feléről volt ismert több helyről (BOROS in HORVÁT 1939, HORVÁT 1942, NAGY, VÖRÖSS 1967, FACSAR in DÉNES 1996). Legújabban megismert előfordulásai: Máriagyüd, Tenkes-hegy a Vízügyi bányától nyugatra levő tisztás (1998); Felső legelő feletti hegytető (SOMLYAY 2000). Cerasus fruticosa Pali. - Nagyharsány Fekete-hegy déli hegylábi beerdősödő tisztás (DÉNES, BÓDIS 1999); Máriagyüd: Köves máj, hegylábi becserjésedő tisztás (1999). Amygdalus nana L. - Kizárólag a Szársomlyóról ismert, ahol KITAIBEL első közlése után NAGY István (1963) Nagyharsány felett, a hegygerinc közelében, két helyen, nagy sziklák között találja. A hegygerincen, a bánya szegélyében jelenleg is él, de csak egy helyen. Másik állománya valószínűleg a bányászat áldozata lett. Újabban a déli oldalon is előkerült (FACSAR in DÉNES 1996). Armeniaca vulgaris Lam. - Villány: Templom-hegy dolomitbánya (2000). Sedum maximum (L) Hoffm. - Villány: Templom-hegy dolomitbánya (2000). Sedum neglectum subsp. Sopianae Priszter - A Szársomlyóról megismert faj (PRISZTER 1974) a hegység többi tagján is előfordul a sziklagyepekben. Sedum sexangulare L. - Villány: Templom-hegy dolomitbánya (2000). Sempervivum tectorum L. - PRISZTER Szaniszló (1974) vizsgálatai alapján, a korábban S. marmoreum-kénl közölt faj. Több helyen előfordul a Szársomlyó déli lejtőjén. Sempervivum marmoreum Gris. - PRISZTER (1974) vizsgálatai alapján nem él a Szársomlyón. Jovibarba hirta (L.) Opiz - LEHMANN (1975) VÖRÖSS László Zsigmond jegyzetei alapján, a Szársomlyóról közli előfordulását, pontosabb helymegjelölés nélkül. Jelenleg sem ismert pontosan lelőhelye. Saxifraga tridactylites L. - Közölt adata a Szársomlyóról (SlMONKAl 1876, BOROS 1923) ill. a Somsich hegyről (NAGY-VÖRÖSS 1967) van. Előfordul azonban a hegység minden tagján. A déli száraz sziklagyepben közönséges fajnak tekinthető. Gleditsia triacanthos L - Vokány: Gombás-hegy, kivadulva (1998). Trigonella gladiata Stev. - SIMONKAI 1876-ban fedezi fel a Szársomlyón. A Feketehegyről NAGY István (1963) közli. Mindkét helyen ma is él. Ujabban a hegység további területeiről (Tenkes, Csukma, Nagy-hegy vált ismertté (DÉNES 1996, KUN in DÉNES 1996). Medicago orbicularis (L.) Bartal. - NAGY István (1959) felfedezése a Szársomlyón, aki akkor nagy területen és nagy számban találja. Később a déli oldal hegylábi löszfoltjairól és a csúcs alatti bolygatott gyepből volt ismert. UHERKOVICH Ákos (ex verb.) a szoborparktól 200-250 m-re, a déli oldal hegylábi útja mentén találta még több példányát kb. 25 évvel ezelőtt. A hegylábi löszfoltokon már 1985-ben SZÁRAZ Péter és munkatársai hiába keresték. A hegylábi út mente pedig szinte teljesen becserjesedett. A csúcs közeli gyepben viszont ma is él. Medicago rigidula (L.) AH. - Máriagyüdről közli HORVÁT (1975), ott jelenleg is él (FARKAS 1999).
