Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Bank László: A Villányi-hegység fészkelő madarai (Aves) - Nesting birds (Aves) In Villány Hills, South Hungary

Dunántúli Dolg. Term. Tud. Sorozat 10 385-394 Pécs, 2000 A Villányi-hegység fészkelő madarai (Aves) BANK László BANK L.: Nesting birds (Aves) in the Villány Hills, South Hungary. Abstract. 89 nesting bird species were registered in the study area between 1983 and 2000. More than twothird of the species were songbirds (Passeriformes). The number of strictly protected species is relatively high (9), but some of them are only occasional breeders. Bevezető A Villányi-hegység ornitológiai kutatása hosszú múltra tekint vissza, ennek ellenére a terület madárvilágáról nagyon kevés publikáció jelent meg. Ezek is legfeljebb a ritkább fajok előfordulását tárgyalják. Összefoglaló munka a hegység avifaunájáról eddig még nem készült. A legkorábbi közlemények a század elején (PFENNIGBERGER 1905) a hajnalmadár (Tichodroma muraria) és a kövirigó (Monticola saxatilis) előfordulását említik. Ezt követően fél évszázadon keresztül egyetlen publikáció sem szerepel a szakirodalomban. Az ötvenes évektől kezdve már több adat is megjelent (SzÍJJ 1956-1957), de a későbbi megfigyelések még mindig csak részben voltak természetvédelmi indíttatásúak (NÉMETH 1963, SCHMIDT 1964, 1968). A Magyar Madártani Egyesület 1974-ben történt megalakulása adott új ösztönzést a megfigyelők számára, s ezt követően kisebb feldolgozások folyamatosan napvilágot láttak (JÁNOSSY, JÁNOSSY 1976, JÁNOSSY 1979, SZÁLAI 1986, WALICZKY et al. 1983). Jelen dolgozatomban megkísérlem a hegység fészkelő madárfaunáját bemutatni. A rendelkezésemre álló adatok olyan részletesek, hogy munkámat a teljesség igényével készíthettem el. Anyag és módszer A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya megyei Csoportja az 1980-as évek elejétől építette ki a megyei megfigyelő hálózatot. Az egyesületi önkéntesek számos területen végeznek ismételt madárállomány felméréseket. A Villányi-hegység, s ezen belül a Szársomlyó a mai napig is kiemelt célpontja ennek a munkának. Az adatok segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a hegy nyugati felén található kőbánya csak behatárolt területen belül működhessen, s az északi oldalon újabb részek kerüljenek védelem alá. A Szársomlyón a rendszeres felmérések 1983-ban kezdődtek. Általában havi 1-2 alkalommal történnek terepbejárások, de időszakonként ennél gyakrabban is. A feldolgozásnál természetesen az alkalmi megfigyelők adatait is felhasználtam, melyek esetenként jól kiegészítik a rendszeres felmérésekből származó eredményeket.