Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)
Bank László: A Villányi-hegység fészkelő madarai (Aves) - Nesting birds (Aves) In Villány Hills, South Hungary
386 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 10. (2000) Az egyesület 1988-ben átfogó ragadozómadár védelmi programot indított be, melynek legfontosabb célja, hogy a pontos állományadatok alapján szervezzük meg a fokozottan védett erdei madárfajok élőhelyeinek védelmét. Az erdőterületeket a rendelkezésünkre álló 1:10 000 méterarányú erdészeti üzemi térképek alapján téli időszakban részletesen bejárjuk, s a megtalált fészkek helyét térképen rögzítjük. Felvesszük a költés-fenológiai adatokat is. Fészkelési időszakban pedig ismételt ellenőrzések során állapítjuk meg a fészkek lakottságát, a ragadozómadarak faji és gyakorisági viszonyait. A felmérést az állami erdészetekhez tartozó települések szerinti bontásban végezzük, mely kiterjed a magántulajdonban lévő erdőkre is. A munka 2000 közepére 74%-os készültségi szintet ért el. A Villányi-hegység teljes egészében a MEFA Rt. Vajszlói Erdészetének körzetéhez tartozik. A körzetbe tartozó erdőállományok átvizsgálását már az időszak kezdetén, 1988-1990 között befejeztük. A hegységre ezen belül is az 1988-as évben került sor. Az egyesület a korábbi tapasztalatokra építve 1989-ben kezdte el az ún. községhatáros ponttérképezést, amely a települések közigazgatási határain belül fészkelő valamennyi madárfajra kiterjedt. Alapvető célként a ritka, telepesen fészkelő és fokozottan védett madárfajok pontos állományviszonyainak tisztázását, ill. a gyakori fészkelők elterjedésének, hozzávetőleges állománynagyságának meghatározását tűztük ki. A feladatot 2000 költési időszakának végére fejeztük be, de a későbbi években még egyes területeken kiegészítő terepbejárásokon szükséges pontosítani az adatokat. A ponttérképezés lényege, hogy az adott közigazgatási egységen belül (Baranyában átlagosan kb. 1500 ha) minden jellemző élőhelyen állományfelméréseket végzünk. Alapvetően öt élőhely típust különböztettünk meg: erdők, füves területek, vizes élőhelyek, mezőgazdasági területek, lakott területek. A felmérők a látott és hallott egyedek, ill. azok viselkedésének mozzanatai alapján (pl. éneklő hím, párban megfigyelt madarak az élőhelyen, táplálékkal való berepülés a feltételezett fészkelőhelyre, megtalált fészek, kirepült fiókák megfigyelése, stb.) következtetnek a fészkelő párok számára. A településenkénti min, 4 adatfelvétel már jól reprezentálja az adott terület állományviszonyait, de a nagyobb területű közigazgatási egységek esetében gyakran 8-10 vagy ennél több terepbejárás is szükségessé vált. A Villányi-hegységet érintő 13 település felmérését már a program beindításakor elkezdtük. A felmérések évei: Bisse 1989 Palkonya 1989 Csarnóta 1997 Siklós 1998 Harkány 1991 Túrony 1989 Kisharsány 1993 Villány 1990 Kistótfalu 1989 Villánykövesd 1989 Nagyharsány 1990-1993 Vókány 1989 Nagytótfalu 1991-1992 A ponttérképezés során kapott adatok képezték a monitoring program alapját. A Villányi-hegységben a fokozottan védett erdei madárfajok, ill. a holló (Corvus corax) állományának monitorozását végezzük folyamatosan. 2000-ben kezdtük el a Szársomlyón a ritka sármányfajok felmérését, amely már az első évben is érdekes eredményeket hozott. A felmérések valamennyi adatát számítógépes adatbázisban tároljuk. A monitoringba tartozó fajok esetében külön dokumentációs anyagot vezetünk, melynek térinformatikai megjelenítését a közeljövőben tervezzük. A rendszerezett anyag alapjául szolgál a szükséges védelmi beavatkozások módszereinek kidolgozásához és megvalósításához.
