Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Víg Károly: A Villányi-hegység levélbogár faunája (Coleptera, Chrysomelidae sensu lato) - Leaf beetle fauna (Coleoptera, Chrysomelidae sensu lato) of the Villány Hills, (South Hungary)

244 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 10. (2000) leggyakoribb faja, esetenként a termesztett répave­tésekben kárt okozhat. Tápnövényei Rumex-, Polygo­num- és Rheum-fajok. Chaetocnema conducta (Motschulsky, 1838) — Nagyharsány: Szársomlyó D., 1998. IX. 10., DGy­HS-SJ; Siklósi-hgs., Szársomlyó, 1972. II. 22., UÁ. — Előfordul a Földközi-tenger medencéjéban, keleten Turkesztánig, délre Kelet-Afrikáig hatol. Ma­gyarországon főleg az Alföld szikesein gyakoribb, de máshol is előfordul. Chaetocnema hortensis (Geoffroy, 1785) — Bisse (sasos), 1999. X. 18., (ro), HS [2]; Csarnóta, 1999. I. 26., HS-SJ; Tenkes D., 1977. V. 26., HS; Villányi-hgs., Harsányi-h., 1972. V. 19., UÁ; Villányi-hgs., Harsányi-h. D., 1972. V. 15-16., HS; 1978. II. 28., (aro), HS; 1987. III. 22 - IV. 24., (tes), HS; 1989. I. 21., (gyro), HS-SJ; Villányi-hgs., Harsányi-h. D. (karsztbokorerdő), 1989. I. 10., (ro), HS-SJ; Villányi-hgs., Nagyharsány: Harsányi-h. D., 1954. VI. 23., KZ-SzV (MTM); Villányi-hgs., Tenkes D., 1979. IX. 28., HS; 1980. V. 20., HS-SJ; Villányi-hgs., Tenkes É„ 1977. III. 8., (aro), HS. — A palearktikus táj nagy részében előfordul, Magyar­országon szélesen elterjedt és mindenfelé közön­séges. Chaetocnema laevicollis (Thomson, 1866) — Villányi-hgs., Fekete-h., 1979. XI. 3. HS; 1979. XI. 13., HS; Villányi-hgs., Harsányi-h. D., 1986. XII. 5. (ro), HS; Villányi-hgs., Harsányi-h. É., 1977. III. 24., (aro), HS [2]; Villányi-hgs., Tenkes D., 1979. IX. 28., HS [2]; Villányi-hgs., Tenkes É., 1977. III. 8., (aro), HS; Vókány (égeres), 1999. III. 12., (ro), HS­SJ. — A Palearktikum északi felében honos faj, amely a magyar fauna nemrég kimutatott tagja. Hazánkban előfordulása sokkal szélesebb, mint korábban tűnt. A Chaetocnema concinna (Marsham) fajtól elsősorban az ivarszervek kitinizált részeinek és a csáp első ízének alaktanában különbözik. Chaetocnema scheffleri (Kutschera, 1864) — Villányi-hgs., Tenkes D., 1980. V. 20. — Észak­Afrikában, Európa déli felében, Közép-Európában fordul elő; keleten egészen Turkesztánig honos. Hazánkban a síkság és a dombvidék pusztafüves területein található, de viszonylag ritka előfordulású. Chaetocnema tibialis (Illiger, 1807) — Bisse (füzes), 2000. II. 22., (ro), HS-SJ; Csarnóta, 1999. 1. 26., HS [4]; Tenkes D., 1977. V. 26., HS; Villányi­hgs., Fekete-h., 1979. XI. 13., HS [4]; 1991. III. 19., (aro), HS; Villányi-hgs., Harsányi-h. D., 1978. II. 28., (aro), HS; 1986. XII. 5., (ro), HS [6]; Villányi­hgs., Harsányi-h. D. (karsztbokorerdő), 1989. I. 15., (ro), HS-SJ; Villányi-hgs., Harsányi-h. É., 1977. III. 24., (aro), HS; Villányi-hgs., Tenkes D., 1979. IX. 28., HS [3]; 1980. V. 14., [5]; 1980. V. 20., HS; 1991. V. 3., (aro), SJ; Villányi-hgs., Tenkes É., 1979. IX. 13., HS. — Előfordul Dél-Európában, a Földközi-tenger vidékén, északra a Kárpátok vonulatáig. Magyarországon elsősorban az Alföldön és a dombvidéken elterjedt és gyakori, esetenként a cukorrépán kártevő. Sphaeroderma testaceum (Fabricius, 1775) — Tenkes D., 1977. V. 26., HS. — Csaknem egész Európában előfordul, Keleten a Kaukázusig. Ma­gyarországon elterjedt és gyakori. Apteropeda orbiculata (Marsham, 1802) — Vil­lányi-hgs., Tenkes É. (tölgyes), 1979. IX. 13., HS. — Csaknem egész Európában honos faj, amely faunaterületünkön a Kárpátokban végig előfordul. Hazánkban nagyon ritka, eddig csak a Budai­hegyekben, a Bakonyban és a Mecsekben találták. Az ondótartály (spermatheca) alakját a 2. ábra mutatja. 2. ábra. Az Apteropeda orbiculata (Marsham, 1802) faj Villányi-hegységben gyűjtött példányának ondótartálya Fig. 2. Spermatheca of Apteropeda orbiculata (Marsham, 1802) collected in the Villány Hills. Dibolia rugulosa Redtenbacher, 1849 — Villányi-hgs., Fekete-hegy, 1954. VI. 22., KZ-SzV [3] (MTM). — Közép- és Kelet-Európában honos faj, amely Magyarországon főleg a domb- és az alacsony hegyvidék pusztafüves lejőin fordul elő és helyenként gyakori. Psylliodes sp. — Villányi-hgs., Tenkes D., 1980. V. 14. Psylliodes attenuata (Koch, 1803) — Villányi­hgs., Harsányi-h. É., 1972. V. 15., HS. — Szinte az egész palearktikus tájban előfordul, egészen Japánig. Hazánkban elterjedt és közönséges. Tápnövényei a kender (Cannabis sauva), a komló (Humulus lupulus), esetenként a nagy csalán (Urtica dioica) is. A kenderen több ízben feljegyezték már kártételét is. Psylliodes brisouti Bedel, 1898 — Villányi-hgs., Tenkes D„ 1986. III. 27 - V. 5., HS. — Előfordul csaknem egész Európában. Hazánkból eddig kevés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents