Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Víg Károly: A Villányi-hegység levélbogár faunája (Coleptera, Chrysomelidae sensu lato) - Leaf beetle fauna (Coleoptera, Chrysomelidae sensu lato) of the Villány Hills, (South Hungary)

VIG К.: A VILLÁNYI-HEGYSÉG LEVELBOGAR FAUNÁJA (COLEOPTERA, CHRYSOMELIDAE) 245 előfordulási adata ismert. A faunafüzetben (KASZAB, 1962) mint a Ps. napi (Fabricius) változata szerepelt. Élőhelye megegyezik a Ps. napi-va\, így föleg a hegy- és dombvidéken terjedt el, de sokkal ritkább. Psylliodes chrysocephala (Linneaus, 1758) — Nagyharsány: Szársomlyó D., 1998. IX. 10., DGyHS-SJ [2]; Villányi-hgs., Fekete-h., 1978. III. 14., (ro), HS-SJ; 1979. XI. 3., HS [8]; Villányi-hgs., Harsányi-h., 1978. II. 28., (aro), HS; Villányi-hgs., Nagyharsány: Harsányi-h. D., 1954. VI. 23., KZ-SzV (MTM); Villányi-hgs., Tenkes D., 1980. V. 2., HSSJ [3]; 1991. III. 19., (ro), HS [2]; Villányi-hgs., Tenkes É., 1978. IX. 28., HS; 1980. VI. 5. — Csaknem egész Európában előfordul, keleten Szibériáig. Magyarországon közönséges. Tápnövényköre keresztesvirágú növényekből áll (Brassicaceae), a repcén esetenként kártevő lehet. Psylliodes circumdata (Redtenbacher, 1842) — Harkányfürdő, 1928. V., SV (MTM). — Közép- és Dél-Európában előforduló faj. Faunaterületünkön ritka, főleg hazánk déli részein található, Horvátországban már gyakoribb. Legközelebbi gyűjtési adata Mohács és Simontornya. Psylliodes instabilis Foudras, 1860 — Mecsek, Harkányi-erdő, 1873., FJ-PJ (MTM). — Csaknem egész Európában előforduló faj, amely hazánk alacsonyabb hegy- és dombvidékein, száraz lejtőkön, sziklás helyeken helyenként tömeges, de elterjedése szórványosnak mondható. Psylliodes napi (Fabricius, 1792) — Villányihgs., Fekete-h., 1979. XI. 3., HS; 1991. III. 19., (aro), HS; Villányi-hgs., Harsányi-h. É., 1978. V., (tes), LI. — Faunaterületünkön inkább a hegy- és dombvidék nedves rétjein, tisztásain, keresztesvirágú növényeken nem ritka. Hispinae Hispa atra Linnaeus, 1767 — Nagyharsány, ?. VII. 27., HG (MTM); Nagyharsány: Szársomlyó D., 1998. III. 24., DGy-HS-SJ; 1998. V. 6., DGy-HS-SJ Villányi-hgs., Tenkes É., 1980. V. 20.; 1980. VI. 12.; 2000. V. 16., HS-SJ. — Európa középső, déli és délkeleti részében, Észak-Afrikában, valamint Ázsiában egészen Kínáig előfordul. Magyarországon mindenütt közönséges. Cassidinae Cassida aurora Weise, 1907 — Vókány: Gombás-hegy, 2000. V. 10., HS-SJ. — Ismert előfordulása Közép-Európára korlátozódik. Hazánkban igen ritka, eddig csak néhány példányát gyűjtötték (Dombóvár, Siófok, Békéscsaba). Cassida denticollis Suffrian, 1844 — Vókány: Gombás-hegy, 1998. V. 21., DGy-HS-SJ; 1998. VI. 3., HS-SJ. — Észak- és Közép-Európában fordul elő, valamint Szibériában. Hazánkban eltejedt és gyakori. Cassida nebulosa Linnaeus, 1758 — Bisse (bükkös), 1998. VI. 21., HS-SJ [3]; Bisse (füzes), 1999. XI. 4., (ro), HS; Harsányi-h., GA [9]; 1954. VII. 7., GA; 1954. VII. 10., GA [17]; 1954. VII. 12., GA [39]; Tenkes, 1993. I. 20., HS-SJ [15]; Villány, 1954. VI. 21.; Villányi-hgs., Fekete-h., 1978. III. 14., (ro), HS-SJ [3]; 1978. III. 14., HS-SJ; 1979. XI. 3., HS [2]; Villányi-hgs., Harsányi-h. D., 1972. V. 15., HS; 1972. V. 15-16., HS; Villányi-hgs., Harsányi-h. É., 1972. V. 15., HS; 1977. III. 24., (aro), HS [6]; Villányi-hgs., Harsányi-h. D. (karsztbokorerdő), 1989. I. 21., (aro), HS-SJ; 1990. I. 9., (ro), HS-SJSzM [2]; 1990. I. 9., HS-SJ [3]; Villányi-hgs., Nagyharsány: Harsányhegy (gerinc), 1954. VI. 21., KZ-SzV (MTM); Villányi-hgs., Tenkes D., 1979. IX. 28., HS [6]; 1991. III. 19., (aro), HS; Villányi-hgs., Tenkes É., 1977. II. 18., (aro), HS [7]; 1977. III. 8., (aro), HS [3]; 2000. V. 16., HS-SJ; Villányi-hgs., Tenkes É. (tölgyes), 1979. IX. 13., HS; Vókány: Gombás-hegy, 1998. V. 21., DGy-HS-SJ [3]. — Csaknem az egész Palearktikumban előfordul, keleten Japánig. Magyarországon föleg a síkságon és a dombvidéken közönséges. Tápnövényei Chenopodium- és Atriplex-Щок. Cassida nobilis Linnaeus, 1758 — Villányi-hgs., Harsányi-h. D., szoborpark, 1986. XII. 5., ro, HS; Villányi-hgs., Tenkes É., 1979. XI. 13., HS. — Előfordul a palearktikus táj nagy részén. Magyarországon szélesen elterjedt és gyakori. Cassida pannonica Suffrian, 1844 — Harsányih., 1955. VI. 11., ML; Harsányi-h., 1955. VI. 10., GA; Nagyharsány: Szársomlyó D., 2000. V. 23., HSSJ; Villány, 1959. V. 27., MÉ (MTM); Villányi-hgs., Fekete-hegy, 1954. VI. 22., KZ-SzV (MTM); Villányi-hgs., Nagyharsány: Harsányhegy D., 1954. VI. 23., KZ-SzV [3] (MTM); Villányi-hgs., Tenkes D., 1980. VI. 5. — Európa középső területein fordul elő, Dél-Franciaországtól Közép-Ázsiáig. Magyarországon főleg az Alföld homokos területein terjedt el. Cassida prasina Illiger, 1798 — Harkányfürdő, 1928. V., SV (MTM); Villányi-hgs., Fekete-hegy, 1954. VI. 22., KZ-SzV (MTM). — Csaknem egész Európában előforduló faj, amely Magyarországon is elterjedt és gyakori. Cassida rubiginosa O. F. Müller, 1776 — Harkányfürdő, 1928. V., SV [2] (MTM); Harsányi-h., 1954. VI. 22., GA; 1954. VII. 19., GA; Tenkes É., 1999. X. 22., (kro), HS; Villányi-hgs., Fekete-h., 1979. XI. 3., HS; Villányi-hgs., Tenkes É., 1977. II. 18., (aro), HS; 1977. III. 8., (aro), HS [2]; 2000. V. 30., HS-SJ. — Az egész palearktikus tájban előfordul és mindenütt nagyon gyakori. Irodalmi adatok alapján tápnövény-spektruma elég széles. Cassida rufovirens Suffrian, 1844 — Villányihgs., Csukma-hegy, 1955. VI. 30., GM (MTM). — Közép- és Délkelet-Európában előforduló faj, amely hazánban a Dunántúlon és az Alföldön elterjedt, de nem gyakori. Cassida sanguinolenta Müller, 1776 — Villányi-hgs., Nagyharsány: Harsányhegy (gerinc), 1954. VI. 21., KZ-SzV (MTM). — Közép-Európától Nyugat-Szibériáig fordul elő. Hazánkban szélesen elterjedt és gyakori.