Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Víg Károly: A Villányi-hegység levélbogár faunája (Coleptera, Chrysomelidae sensu lato) - Leaf beetle fauna (Coleoptera, Chrysomelidae sensu lato) of the Villány Hills, (South Hungary)

242 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 10. (2000) Tenkes D., 1979. IX. 28., HS [5]; 1980. V. 14. — Nyugat- és Közép-Európában előforduló faj, azonban a törzsalakot a Földközi-tenger medencéjében jellegzetes alfajok helyettesítik. Magyarországon a hegyes dombvidékeken elterjedt és nem ritka. Aphtona venustula Kutschera, 1861. — Villányihgs., Tenkes D., 1980. V. 5. — Európa középső sávjában fordul elő. Magyarországon szélesen elterjedt és gyakori faj. Longitarsus aeneicollis (Faldermann, 1837) [syn: L. suturalis (Marsham, 1803)] — Harsányi-h. D., 1975. VI. 25., HS. — Faunaterületünkön elterjedt és nem ritka. Longitarsus albineus (Foudras, 1860) — Villányi-hgs., Fekete-hegy, 1991. III. 19., (aro), HS. — Előfordul Dél-Európában, Közép-Európa déli felében, a Földközi-tenger mellékén, a Kaukázusban és Kis-Ázsián keresztül egészen Közép-Ázsiáig. Hazánkban a középhegységekben és az Alföldön szórványosan elterjedt, de ritka. Longitarsus atricillus (Gyllenhal, 1813) — Villányi-hgs., Nagyharsány: Harsányhegy, 1954. VI. 23., KZ-SzV (MTM). — Csaknem egész Európában előforduló faj, amely Észak-Afrikában is megtalálható. Hazánkban szórványos, de nem számít gyakorinak. Longitarsus ballotae (Marsham, 1802) — Nagyharsány, ?. VII. 27., HG (MTM); Villányi-hgs., Nagyharsány: Harsányi-h. D., 1954. VI. 23., KZ-SzV [3] (MTM). — A kontinens északi részei kivételével csaknem egész Európában elterjedt faj, keleten a volt Szovjetunió európai területéig honos. Hazánkban a domb- és alacsonyabb hegyvidéken elterjedt és gyakori. Longitarsus exoletus (Linnaeus, 1758) — Harsány, [2] (MTM). — Egész Európában előforduló faj, amely hazánkban szinte mindenütt megtalálható és gyakori. Longitarsus helvolus Kutschera, 1893 — Csaknem egész Európában előfordul, ezen kívül megtalálható még Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában is. Hazánkban szórványosan sokfelé előfordul, de ritka. A faunafüzetben (KASZAB, 1962) L. membranaceus (Foudras) név alatt szerepel. Longitarsus lateripunctatus personatus Weise, 1893 — Villányi-hgs., Harsányi-h. É., 1980. VI. 5. — A törzsalak a Földközi-tenger medencéjében fordul elő, míg a hazánkban is honos alfaj Dél- és Délkelet-Európában (Ciprus, Rodosz), valamint a Kaukázusban, Kis-Ázsiában és Izraelben honos. A Kárpát-medencében ritka, eddig a Dunántúlról (Magyaróvár, Siófok, Mecsek), a Budai-hegyekből és a Nyírségből (Bátorliget) ismerjük. A közelmúltban került kimutatásra a Dráva melöl (Ihatosberény: Szentpáli-erdő; VIG, 1998b). Az ondótartály (spermatheca) alakját az 1. ábra mutatja. Longitarsus lewisii (Baly, 1874) — Siklós, 1926. VII. 20., HG (MTM). — Közép- és Dél-Európában, Ázsia palearktikus résziben és Észak-Vietnámban előforduló faj. Hazánkban gyakori előfordulású. Magyarországról első ízben LEONARDI és DOUGET (1990) ismertette. Korábban példányait téves határozás következtében - L. scutellaris (Rey) név alatt publikálták (GRUEV és MERKL, 1992). 1. ábra. A Longitarsus lateripunctatus personatus Weise, 1893 faj Villányi-hegységben gyűjtött példányának ondótartálya Fig. 1. Spermatheca of Longitarsus lateripunctatus personatus Weise, 1893 collected in the Villány Hills. Longitarsus linnaei (Duftschmidt, 1825) — Villányi-hgs., Tenkes É., 1986. III. 27 - V. 5., (tes) [2]; 2000. IV. 20., HS-SJ [2]. — Előfordul Közép- és Dél-Európában, valamint Kis-Ázsiában. Faunaterületünkön elterjedt és gyakori. Longitarsus luridus (Scopoli, 1763) — Csarnóta, 1999. I. 26., HS-SJ; Harkányfúrdő, 1928. V., SV (MTM); Villányi-hgs., Tenkes D., 1980. V. 14.; Villányi-hgs., Tenkes É., 1979. IX. 13., HS; Villányi-hgs., Tenkes É. (tölgyes), 1979. IX. 13., HS; Villányi-hgs., Tenkes NY., 1977. IV. 30., HS. — Csaknem egész Európában és Szibériában honos. Magyarországon mindenütt előfordul és különösen vizenyős helyek közelében közönséges. Longitarsus melanocephalus (De Geer, 1775) — Harkány, 1926. VII. 18., HG (MTM); Siklós, 1926. VII. 2., HG (MTM); Villányi-hgs., Fekete-h., 1979. XI. 3., HS; Villányi-hgs., Harsányi-h. É., 1978. II. 28, (ro), HS. — Csaknem egész Európában előfordul, illetve honos Ázsia egyes területein és ÉszakAfrikában is. Magyarországon szélesen elterjedt és közönséges. Longitarsus nasturtii (Fabricius, 1792) — Bisse: Tenkes É. (gyertyános), 1999. I. 24., (ro), HS-SJ; Villányi-hgs., Harsányi-h. É., 1978. II. 28., (aro), HS. — Előfordul Európa északi- és középső felében,