Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Víg Károly: A Villányi-hegység levélbogár faunája (Coleptera, Chrysomelidae sensu lato) - Leaf beetle fauna (Coleoptera, Chrysomelidae sensu lato) of the Villány Hills, (South Hungary)

236 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 10. (2000) Hazánkban galagonyán és flizön mindenfelé közönséges. Smaragdina xanthaspis (Germar, 1824) — Harsányi-h., GA [5]; 1954. VI. 21., GA [3]; Villányihgs., Fekete-hegy, 1954. VI. 22., KZ-SzV [20] (MTM); Villányi-hgs., Harsányi-h. D., 1975. VI. 25., HS; Villányi-hgs., Tenkes D., 1979. VI. 21., HS; Villányi-hgs., Tenkes É., 1980. VII. 10. — Közép- és Dél-Európában, Kis-Ázsiában, a volt Szovjetunió európai felének déli területein előforduló faj. Hazánkban a hegy- és dombvidék erdőszegélyein mindenütt közönséges. Cryptocephalinae Pachybrachis fimbriolatus Suffrian, 1848 — Harsány [5]; Villányi-hgs., Harsányi-h., 1972. V. 9., UÁ [2]. — Dél-Európában honos faj, amely Spanyolországtól a Krím-félszigeten át DélSzibériáig hatol. Északon a Cseh-Morva-medence, Thüringia fölött már nem fordul elő. Hazánkban elsősorban a hegy- és dombvidék lakója, különböáj élőhelyeken gyakori előfordulású. Cryptocephalus aureolus illyricus Franz, 1949 — Bisse (bükkös), 1998. VI. 9., DGy-HS-SJ; Bisse: Tenkes É., 1998. VI. 21., HS-SJ. — A törzsalak Észak- és Nyugat-Európában honos, a nálunk is előforduló alfaj elterjedése a Kárpát-medencére és annak külső peremére (Ausztria keleti fele, Románia, Szlovénia, Horvátország) korlátozódik. Faunaterületünkön főleg a hegyvidéken, különböző Composita-féléken fordul elő és közönséges. Cryptocephalus bipunctatus (Linnaeus, 1758) — Bisse (bükkös), 1998. VI. 21., HS-SJ; 2000. V. 30., HS-SJ; Csarnóta, 1999. X. 15., HS-SJ [2]; Csarnóta: Kis-hegy, 1999. IX. 15., HS-SJ; Harsány [3]; Harsányi-h., 1954. VI. 22., GA; 1955. V. 27., GA [3]; 1955. VI. 10., GA [3]; 1955. VI. 11., ML [6]; Nagyharsány: Szársomlyó D., 1998. V. 21., DGyHS-SJ; Villányi-hgs., Fekete-hegy, 1954. VI. 22., KZ-SzV [2] (MTM); Villányi-hgs., Harsányi-h. D., 1975. VI. 25., HS; Villányi-hgs., Nagyharsány: Harsányi-h., 1954. VI. 23., KZ-SzV [2] (MTM); Villányi-hgs., Tenkes D., 1980. VI. 5.; Villányi-hgs., Tenkes É., 2000. V. 16., HS-SJ [2]. — Euroszibériai faj, Magyarországon mindenütt nagyon közönséges. Tápnövényköre igen széles, elsősorban a lomblevelű fákon, cserjéken tömeges. Faunaterületünk erdőszélein, tisztásain, kaszálók szegélyein találkozhatunk a faj példányaival. Cryptocephalus chrysopus Gmelin, 1788 — Harkányfúrdő, 1928. V., SV [3] (MTM); Villányihgs., Harsányi-h. D., 1972. V. 15-16., HS; Villányihgs., Tenkes D., 1980. VI. 5. — Dél-Európa középső felében, Közép- és Délkelet-Európában fordul elő. Hazánkban főleg az alacsonyabb hegy- és dombvidéken közönséges. Tápnövénye a fűz, mogyoró, kökény, galagonya és a tölgy. Cryptocephalus connexus Olivier, 1807 — Harsány, 1907., KE [2] (MTM); Villányi-hgs., Harsányi-h., 1974. VII. 19., UÁ [5]. — Dél-Európa középső felében, Közép- és Délkelet-Európában, valamint a kelet mediterráneum északi részében honos. A Kárpát-medencében szélesen elterjedt, a síkság és a dombvidék nedves rétjein közönséges. Cryptocephalus cordiger (Linnaeus, 1758) — Csarnóta, 1999. X. 15., HS-SJ; Harsányi-h., 1955. VI. 11., ML; Nagyharsány, Szársomlyó, 2000. IV. 23., HS-SJ; Nagyharsány: Szársomlyó D., 1998. IV. 28., DGy-SJ; 1998. V. 6., DGy-HS-SJ; Villányi-hgs., Csukmahegy, 1972. IV. 22., UÁ [2]; Villányi-hgs., Fekete-hegy, 1954. VI. 22. KZ-SzV (MTM); Villányi-hgs.,. Harsányi-h., 1985. IV. 22., UÁ; Villányi-hgs., Tenkes D., 1980. V. 20.; 1980. VI. 5„ [2]. — Euroszibériai faj, amely Magyarországon a hegy- és dombvidék tölgyeseiben fordul elő és gyakori. Cryptocephalus elegantulus Gravenhorst, 1807 — Harsány, KE [2] (MTM); Harsányi-h., 1955. V. 27., GA; Fekete hegy, 1954. VI. 22., [3]; Villányihgs., Fekete-hegy, 1954. VI. 22., KZ-SzV (MTM); Villányi-hgs., Nagyharsány: Harsányi-h., 1954. VI. 23., KZ-SzV [5] (MTM); Villányi-hgs., Tenkes D., 1980. VI. 5. — Közép- és Kelet-Európában, KisÁzsiában és Nyugat-Szibériában honos faj, amely hazánk dombvidékein, pusztafűves lejtőkön elterjedt és gyakori. Cryptocephalus flavipes Fabricius, 1781 — Csarnóta, 1999. IX. 20., HS-SJ; 1999. X. 15., HS-SJ [2]; Harsányi-h., GA [3]; 1954. VI. 21., GA; 1954. VI. 22., GA; 1955. V. 27., GA [2]; 1955. VI. 10., GA [3]; 1955. VI. 11., ML [4]; Nagyharsány, Szársomlyó D., 2000. IV. 29., HS-SJ; 2000. V. 23., HS-SJ [2]; 1998. IV. 21., DGy-HS-SJ [2]; Villány, 1954. VI. 21., [2]; 1959. V. 27., MÉ (MTM); Villányi-hgs., Fekete-hegy, 1954. VI. 22., KZ-SzV [4] (MTM); Villányi-hgs., Harsányi-h. D., 1977. V. 4., UÁ [2]; Villányi-hgs., Nagyharsány: Harsányhegy, 1954. VI. 23., KZ-SzV [3] (MTM); Villányihgs., Nagyharsány: Harsányi-h. (gerinc), 1954. VI. 21., KZ-SzV (MTM); Villányi-hgs., Tenkes D., 1979. VI. 21., HS; 1980. VI. 5., [3]; Villányi-hgs., Tenkes É., 1980. V. 12., HS; 2000. V. 30., 2000. V. 30., HS-SJ; Vókány: Gombás-hegy, 1998. VI. 3., HS-SJ [2]. — Euroszibériai faj, amely az egész Kárpát-meden-cében gyakori és mindenfelé közönséges. Elsősorban lomblevelű fák jelentik tápnövényét. Kora tavasztól kaszálókon, erdöszegélyek mentén, tisztásokon gyűjthető. Cryptocephalus fulvus (Goeze, 1777) — Harkány, 1954. VI. 10. — Faunaterületünkön főleg az Alföld és a dombvidék puszatfüves lejtóin, száraz rétjein elterjedt és helyenként nem ritka. Cryptocephalus hypochaeridis transiens Franz, 1949 — Nagyharsány: Szársomlyó D., 1998. IV. 21., DGy-HS-SJ; Tenkes D., 1977. V. 26., HS; Villányihgs., Fekete-hegy, 1954. VI. 22., KZ-SzV (MTM); Villányi-hgs., Tenkes É., 1980. VI. 12., HS [4]; 2000. V. 30., HS-SJ; Vókány: Gombás-hegy, 1998. VI. 3., HS-SJ [2]. — A taxon, amely egész Európában és Szibériában előfordul, jól elhatárolható alfajokra, egyes újabb vizsgálatok alapján önálló