Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Víg Károly: A Villányi-hegység levélbogár faunája (Coleptera, Chrysomelidae sensu lato) - Leaf beetle fauna (Coleoptera, Chrysomelidae sensu lato) of the Villány Hills, (South Hungary)

VIG К.: A VILLÁNYI-HEGYSÉG LEVÉLBOGÁR FAUNÁIA (COLEOPTERA, CHRYSOMELIDAE) 235 (aro), HS [2]; Villányi-hgs., Nagyharsány: Harsányhegy, 1954. VI. 23., KZ-SzV [4] (MTM); Villányi-hgs., Tenkes D., 1979. IX. 13., HS; 1979. IX. 28., HS [4]; 1980. V. 14.; 1991. III. 19., (aro), HS; Villányi-hgs., Tenkes É., 1977. II. 13., HS; 1977. II. 18., (aro), HS [4]; 1979. IX. 13., HS; 1979. IX. 28., HS [2]; Villányi-hgs., Tenkes É. (tölgyes), 1979. IX. 13., HS; Villányi-hgs., Tenkes NY., 1977. IV. 30., HS; Vókány (égeres), 1999. III. 22., HS; Vókány, szőlőhegy, 1999. III. 12., HS-SJ. — Előfordul Európa szinte minden vidékén, ideértve a mediterrán területeket is, továbbá Szibériában. Különböző pázsitfüveken táplálkozik. Faunaterületünkön mindenütt közönséges, helyenként kártevő. Crioceris duodecimpunctata (Linnaeus, 1758) — Villányi-hgs., Harsányi-h. D„ 2000. IV. 27., HSSJ. — Egész Európában előforduló faj, amely megtelepedett Észak-Amerikában is. Nálunk az Asparagus officinalis-on helyenként kártevőként lép fel. Lilioceris merdigera (Linnaeus, 1758) — Bisse: Tenkes É., 1998. IX. 29., DGy-HS-SJ; Kistótfalu: Csicsó-hegy, 1998. III. 18., DGy-HS-SJ; Nagyharsány: Szársomlyó D., 2000. IV. 29., HS-SJ; Villányi-hgs., Harsányi-h. D., 2000. IV. 23., HS-SJ; Vókány: Gombás-hegy, 1998. III. 24., DGy-HS-SJ. — Közép- és Dél-Európában előforduló faj. Hazánkban a síkságtól a hegyvidékig mindenütt előfordul és gyakori. Tápnövénye a Convallaria majális, de más liliomfélén is megtalálható. Clytrinae Labidostomis cyanicornis Germar, 1817 — Villányi-hgs., Fekete-hegy, 1954. VI. 22., KZ-SzV [2] (MTM). — Közép-Európa déli részén és DélEurópában fordul elő, hazánkban elterjedt és gyakori fajLabidostomis humeralis (Schneider, 1792) — Mecsek, Turony: Tenkes-erdő, 1872., FJ-PJ [20] (MTM). — Európa középső felében fordul elő Franciaországtól az Uraiig. Hazánkban a hegy- és a dombvidék lakója és gyakori. Labidostomis longimana (Linnaeus, 1761) — Villányi-hgs., Harsányi-h., 1974. VII. 19., UÁ [5]; Villányi-hgs., Tenkes É., 1980. VII. 10.; Vókány: Gombás-hegy, 1998. VI. 3., HS-SJ. — Euroszibériai faj. Faunaterületünkön mind a síkságon, mind a hegyvidéken közönséges. Különböző pázsitfüveken él. Labidostomis lucida axillaris Lacordaire, 1848 — Fekete-h., 1954. VI. 22.; Harsányi-h., 1954. VI. 20., GA; 1954. VI. 21., GA; 1955. V. 27., GA [9]; Villányi-hgs., Nagyharsány: Harsányhegy, 1954. VI. 23., KZ-SzV [3] (MTM). — A törzsalak DélEurópában nagy területeken honos, míg a Kárpátmedencében élő alfaj a Duna-medencében fordul elő. Hazánkban a domb- és alacsonyabb hegyvidék xeroterm, füves lejtőin, déli kitettségű helyein gyakori előfordulású. Cheilotoma musciformis (Goeze, 1777) — Fekete-h., 1954. VI. 22.; Villányi-hgs., Fekete-hegy, 1954. VI. 22., KZ-SzV (MTM). — Közép- és DélEurópában honos faj, amely hazánkban a pusztafüves, sziklás lejtőkön, karsztbokorerdőkben fordul elő, de ritkább. Lachnaia sexpunctata (Scopoli, 1763) — Bisse (bükkös), 1998. VI. 9., DGy-HS-SJ; Bisse: Tenkes É., 1998. VI. 21., HS-SJ; Csarnóta, 1999. X. 15., HSSJ; Fekete-h., 1954. VI. 22., [2]; Harsányi-h., 1955. VI. 11., ML; Villány, 1954. VI. 21.; Villányi-hgs., Fekete-hegy, 1954. VI. 22., KZ-SzV (MTM); Villányi-hgs., Harsányi-h., 1972. V. 19., UÁ; Villányi-hgs., Harsányi-h. D., 1977. V. 4., UÁ; 1987. VI. 10., HS; Villányi-hgs., Nagyharsány: Harsányhegy, 1954. VI. 23., KZ-SzV [2] (MTM); Villányi-hgs., Tenkes D., 1977. V. 26., HS. — Angliától Közép-Európán át Kis-Ázsiáig fordul elő. Hazánkban a hegy- és dombvidéken tölgy, fiz és kökény lombján tavasszal közönséges. Clytra laeviuscula Ratzeburg, 1837 — Baranya, Villányi-erdő, 1872., FJ-PJ (MTM); Nagyharsány, Szársomlyó D., 2000. V. 23., HS-SJ; Villányi-hgs., Tenkes É., 2000. V. 30., HS-SJ. — Euroszibériai faj. Füz- és nyárféléken nagyon gyakori, faunaterületünkön mindenfelé közönséges. Coptocephala rubicunda (Laicharting, 1781) — Villány: Harsányi-hg., 1979. VIII. 9., TS [2]. — Közép-európai faj, az alacsony hegy- és dombvidék lakója. Hazánkban sokfelé előfordul, de nem a leggyakoribb faj. Coptocephala unifasciata (Scopoli, 1763) — Harsány [10]; 1907. VII., [2] (MTM); Villányi-h., 1954. VIII. 18., TGy (MTM). — Eurázsia hatalmas területein élő faj. A Kárpát-medencében mindenütt elterjedt és gyakori, tápnövénye a Pastinaca sativa és a Daucus carota. Smaragdina affinis (Illiger, 1794) — Harkányfürdő, 1928. V., SV (MTM); Villányi-hgs., Harsányi-h., 1985. IV. 22., UÁ [9]. — Közép-, DélEurópában és Észak-Afrikában előforduló faj. Magyarországon a hegy- és dombvidéken tölgyön, mogyorón és fűzőn mindenfelé közönséges és gyakori. Smaragdina aurita (Linnaeus, 1767) — Bisse (bükkös), 1999. V. 19., HS-SJ; Nagyharsány: Szársomlyó, 1999. V. L, PP; Villányi-hgs., Fekete-hegy, 1954. VI. 22., KZ-SzV [2] (MTM); Villányi-hgs., Nagyharsány: Harsányhegy, 1954. VI. 23., KZ-SzV [2] (MTM). — Európától Szibérián át egészen Japánig előforduló faj. Hazánkban a síkságon ritka, az ország más területein gyakori faj. Tápnövényei mogyoró-, füz- és nyírfélék. Smaragdina salicina (Scopoli, 1763) — Nagyharsány: Szársomlyó D., 1998. IV. 21., DGy-HS-SJ; Villányi-hgs., Harsányi-h. D., 1972. V. 15-16., HS [2]; Villányi-hgs., Tenkes D„ 1980. V. 20., HS-SJ; Villányi-hgs., Tenkes É., 2000. V. 30., HS-SJ; Villányi-hgs., Tenkes NY., 1977. IV. 30., HS. — Euroszibériai faj, amely egészen Japánig megtalálható.