Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Korsós Z.: A Dráva mente ikerszelvényes (Diplopoda) faunája. - Millipede (Diplopoda) fauna of the Hungarian Dráva Region

82 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) POLYXENIDA POLYZONIIDA Polyxenus lagurus (Linnaeus, 1758) Lelőhelyek: Baranya m., Alsószentmárton, Gyűrűspuszta, nyárfaerdő, BR97, 1997. VII. 28. leg. Korsós Z. & Újvári B; Baranya m., Kemse, gyertyános-tölgyes, YL28, 1995. XI. 10.; Somogy m., Babócsa, Mérus, gyertyános-tölgyes, XL79,1995. VII. 18.; Somogy m., Potony, Lugi-erdő, YL08, 1996. V. 15.; Somogy m., Somogyudvarhely, Vecsenye-erdő, keményfaliget, XM61, 1997. X. 21.; Somogy m., Tarany, Rigóci-erdő, XM71, 1997. X. 20.; Somogy m.. Tótújfalu, YL08, 1996. V. 15. leg. Korsós Z. & Janisch К. Megjegyzés: A fajt LOKSA (1981) is kimutatta a Barcsi ősborókásból; az új adatok alátámasztják azt a képet, hogy a pamatos soklábút a száraz erdőkben, a gyertyános-tölgyesek és keményfaligetek avarjában egyelő gyűjtéssel mindenütt megtalálhatjuk. GLOMERIDA Glomeris hexasticha Brandt, 1833 Lelőhelyek: Baranya m., Drávasztára, YL17, 1996. IV. 17.; Baranya m., Kemse, gyertyános-tölgyes, YL28, 1995. XI. 10. ; Somogy m., Barcs, Rigócmente, XL99, 1997. VII. 11. leg. Janisch К.; Somogy т.. Gyékényes, Lankóci-erdő, égerláp, XM52, 1997. X. 21.; Somogy т., Potony, Lugi-erdő, YL08, 1996. V. 15. leg. Korsós Z. & Janisch К.; Somogy т., Somogyudvarhely, Vecsenye-erdő, égeres, XM61, 1997. X. 21. Megjegyzés: Ez az egyetlen előkerült gömbsoklábúfaj a területen; a határon túli szomszédos Szerbiából MRŜIĈ (1985) ritka fajként említette (korábban csak egyetlen adat volt ismeretes); Horvátországban is hasonló a helyzet (MRŜIĈ 1994). Meglepő ugyanakkor, hogy a Glomeris conspersa С L. KOCH, 1847 nem került elő, pedig Szerbiában és Horvátországban is közel jön a határhoz (STRASSER 1940, MRŜIĈ 1994). Hazánkból ez utóbbi faj csak a Szársomlyóról és a mecseki Jakab-hegyről került elő (JERMY 1942). Trachysphaera gibbula (Latzel, 1884) Lelőhely: Somogy т., őrtilos, Szentmihályhegy, akácos, XM43, 1997. X. 22. Megjegyzés: A faj egyetlen példányát egy tanyához közeli, zavart erdőfolt avarjában találtam. Hazánkban mindenfelé előfordul, csak nehéz rábukkanni; MRŜIĈ (1994) említi Horvátországból is. Polyzonium germanicum Brandt, 1837 Lelőhelyek: Somogy т., Szentborbás, gyertyánostölgyes, YL08, 1996. V. 14. leg. Korsós Z. & Janisch К.; Somogy т., Zákány, XM42, 1980. leg. Loksa I. Megjegyzés: A szívó ezerlábú a Dráva mente viszonylag zavartalan, természetes tölgyeseinek ritka, de jellegzetes állata; talajcsapdával is gyűjthető. CHORDEUMATTOA Mastigona bosniensis (Verhoeff, 1897) Lelőhelyek: Baranya т., Drávaiványi, Мок va, gyertyános-tölgyes, YL17, 1995. XI. 9.; Baranya т., Drávapalkonya, ártér, papímyáras, BR87,1995. XI. 8.; Baranya т., Drávasztára, YL27, 1995. XI. 9.; Baranya т., Kemse, gyertyános-tölgyes, YL28, 1995. XI. 10.; Baranya т., Vejti, füzes, YL37, 1995. XI. 9.; Baranya т., Vejti, füzes, YL27, 1995. XI. 9.; Baranya т., Zaláta, égeres, rostálás, YL27, 1995. X. 10. leg. Horvatovich S.; Somogy т.. Bélavár, Palinai-erdő, ártér, XM60, 1997. X. 20.; Somogy т., Darány, Kutiőrház, YL09, 1995. X. 11. leg. Uherkovich Á.; Somogy т., Gyékényes, Lankóci-erdő, égerláp, XM52, 1997. X. 21.; Somogy т., Somogyudvarhely, Vecsenye-erdő, égeres, XM61, 1997. X. 21.; Somogy т., Tarany, Rigóci-erdő, XM71, 1997. X. 20.; Somogy т., Zákány, Dráva-ártér, puhafaliget, egyelés avarból, XM42, 1997. X. 22. Megjegyzés: VERHOEFF (1897) ezt a fajt Heteroporatia bosniense néven írta le Boszniából, a bonyolult ivarlábak felépítését jó rajzokkal illusztrálva. MRŜIĈ (1985) Szerbiára új fajként említette, majd horvátországi faunalistájában is felsorolta (MRŜIĈ 1994). Haasea hungarica (Verhoeff, 1928) Lelőhely: Somogy т., Bélavár, Páfrányosi-szurdék, bükkös, XM71, 1997. X. 20. Megjegyzés: Eredetileg Orobainosoma hungaricum néven vezette be a tudományba VERHOEFF (1928) az Abaligeti-barlangból származó példányok alapján. A közel rokon Haasea flavescens (LAT2EL, 1884) fajtól a hím elülső ivarlábának telopoditján lévő fűrészlemez fogazottsága és a vékony, vitorlaszerű oldallemez félkörös alakja különíti el; VERHOEFF jó illusztrációt adott róla (vö. LOKSA 1959-es rajzával a H. ßavescens-Tol). A korábbi irodalomban SZALAY (1942) említette a Kőszegi-hegységből, LOKSA (1961)