Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Korsós Z.: A Dráva mente ikerszelvényes (Diplopoda) faunája. - Millipede (Diplopoda) fauna of the Hungarian Dráva Region

KORSÓS Z: A DRÄVA MENTE IKERSZELVÉNYES (DIPLOPODA) FAUNÁJA 83 pedig a Keszthelyi-hegységhez tartozó Kovácsi-hegyről, de más adata Magyarországról még nem került elő. Az eddigiek szerint VERHOEFF feltételezésével ellentétben nem kizárólagosan barlanglakó állat. Craspedosoma rawlinsii Leach, 1814 Lelőhelyek: Baranya m., Drávapalkonya, ártér, papímyáras, BR87, 1995. XI. 8.; Baranya m., Drávasztára, YL27, 1995. XI. 9.; Baranya m., Vejti, füzes, YL27, 1995. XI. 9.; Somogy m-, Barcs, Kisbók, rostálás, XL99, 1995. X. 11. leg. Horvatovich S.; Somogy m., Barcs, Nagyberek, Tündérrózsás-tó, XL99, 1996. IV. 9. leg. Uherkovich Á.; Somogy m., Bélavár, Kerék-hegy, bükkös, XM61,1995. X. 10. leg. Horvatovich S.; Somogy m., Gyékényes, Lankócierdő, égerláp, XM52, 1997. X. 21.; Somogy m., órtilos, bükkös, rostálás, XM42, 1995. X. 10. leg. Horvatovich S.; Somogy m., Órtilos, Szentmihályhegy, akácos, XM43, 1997. X. 22.; Somogy m., Potony, Lugi-erdő, rostálás, YL08, 1995. X. 11. leg. Horvatovich S.; Somogy m., Somogyudvarhely, Vecsenyeerdő, égeres, XM61, 1997. X. 21.; Somogy m., Vajszló, Darvas, tölgyes, YL38, 1995. XI. 9.; Somogy m., Zákány, Dráva-ártér, puhafaliget, nyárfarakás, kéreg alól, XM42, 1997. X. 22. Megjegyzés: Ahogy arra már a korábbi munkáimban utaltam (KORSÓS 1994,1995), véleményem szerint ez a rendkívül változatos formakörű, nagy elterjedésű faj számos új „kisfaj", alfaj, változat és forma leírására késztette a korábbi kutatókat. Egyetértésben a modem ikerszelvényes-rendszertan képviselőivel (H. ENGHOFF in litt.) ezeket az egész Észak- és Közép-Európát uraló Craspedosoma rawlinsii-hez sorolandónak tartom. A LOKSA (1981) által új alakként leírt C. t. forma barcsicum annál is inkább híján van a taxonómiai tartalomnak, hiszen magát a Craspedosoma transsilvanicum-сЛ. is eredetileg a C. r. alfajaként írta le VERHOEFF (1897). A magyarázatként megadott rajzok egyik esetben sem mutatnak túl az egyedi változékonyság, sőt esetenként a preparálásból következő torzítás okozta különbségeken. SCHUBART (1934) összefoglaló munkájában is а C. transsilvanicum-ot a C. simile (= rawlinsii) formakörbe sorolta, különbséget mindössze a cheirit külső fogazottságában és a podostemiteken húzódó peremekben látott, amelyek viszont nagyon változékonyak. MRŜIĈ (1985, 1994) ugyan Szerbiából és Horvátországból is különálló fajként sorolta fel, de rajzai megintcsak nem szolgáltak újabb információval. Összefoglalva én azt az álláspontot képviselem, hogy a Craspedosoma transsilvanicum a C. rawlinsii szinonimája, és ezért a magyar faunajegyzékból önálló fajként törlendő. Ochogona caroli (Rothenbühler, 1900) Lelőhely: Somogy m.. Barcsi ősborókás. Nagyberek, XL99, 1975-1981. leg. Loksa I. Megjegyzés: Ezt a fajt sajnos nem sikerült újra begyűjteni, az eredetileg LOKSA (1981) által fogott és Ceratosoma caroli-ként említett 3 fiatal és 2 nőstény példány (a biztosan meghatározható hímek hiányában) némi kétséget hagy a tényleges előfordulás felől. Ugyanakkor MRŜIĈ (1986) említette a közeli Szlovéniából. Melogona broelemanni (Verhoeff, 1897) Lelőhely: Somogy m., Barcsi ósborókás, Nagyberek, XL99, 1975-1980. leg. Loksa I. Megjegyzés: Az előző fajhoz hasonlóan itt sem kerültek elő újabb bizonyító példányok; LOKSA (1981) 4 példányt talált, amelyeket az általa korábban leírt Microchordeuma brölemanni gebhardti LOKSA, 1962 alakhoz sorolt. JULIDA Nemasoma varicorne C. L Koch, 1847 Lelőhely: Somogy m.. Zákány, Dráva-ártér, puhafaliget, nyárfarakás, kéreg alól, XM42, 1997. X. 22. Megjegyzés: Jellegzetes kéreglakó faj, az egész országban gyakori. Több lelőhelyről lett volna várható. Nopoiulus kochii (Gervais, 1847) Lelőhely: Somogy m., Barcsi ősborókás. Nagyberek, XL99, 1975-1976. leg. Loksa I. Megjegyzés: LOKSA (1981) (Nopoiulus venustusként) mindössze két fiatal példányt említ korhadó, mohás égerfáról; a fajt sajnos intenzív keresés ellenére sem sikerült újra megtalálni. MRŜIĈ (1994) irodalmi adatokra hivatkozva felsorolta Horvátországból is. Brachyiulus bagnalli (Curtis, 1845) Lelőhelyek: Baranya m., Drávapalkonya, ártér, papímyáras, BR87, 1995. XI. 8.; Somogy m., Felsőszentmárton, YL18, 1996. V. 14. leg. Korsós Z. & Janisch К.; Somogy т., Zákány, Dráva-ártér, puhafaliget, nyárfarakás, kéreg alól, XM42, 1997. X. 22. Megjegyzés: STRASSER (1966) a közeli Szlovéniából említette, Horvátország és Szerbia faunajegyzékeiben nem szerepel, csak a dél-európai B. pusillus (Leach, 1815). Megaphyllum projectum Verhoeff, 1894 Lelőhelyek: Baranya т.. Drávafok, YL18, 1996. V. 14.; Baranya т., Drávaiványi, Mokva, gyertyánostölgyes, XL17,1995. XI. 9.; Baranya т., Drávapalkonya, Dráva-part, BR87,1996. IV. 18. leg. Uherkovich Á.; Baranya т., Vejti, füzes, YL37, 1995. XI. 9.; Baranyám., Kemse, YL28,1996. IV. 17.; Baranyám., Vajszló, YL38, 1996. IV. 18.; Baranya т., Vajszló, Darvas, YL38, 1995. XI. 9.; Somogy т., Barcs, Kisbóki-holtág, XL99, 1995. VII. 18.; Somogy т.,