Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Korsós Z.: A Dráva mente ikerszelvényes (Diplopoda) faunája. - Millipede (Diplopoda) fauna of the Hungarian Dráva Region

Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 9 81-96 Pécs, 1998 A Dráva mente ikerszelvényes (Diplopoda) faunája KORSÓS Zoltán KORSÓS, Z.: Millipede (Diplopoda) fauna of the Hungarian Dráva Region. Abstract. Based on a three-year survey between 1995-1997, altogether 36 millipede species have been recorded from the Dráva Region, part of the recently established Duna-Dráva National Park, at the southwestern border of Hungary. This amount comprises altogether 40 % of the total Hungarian diplopod fauna. Unciger transsilvanicus is reported for the first time from Hungary, whereas Haasea hungarica, Xestoiulus laeticollis dudichi, Xestoiulus imbecillus, Allajulus dicentrus, Allajulus groedensis, Styrioiulus pelidnus, and Brachydesmus attemsii were previously only known from one or two localities, mostly without comparative material in the Hungarian Natural History Museum. Craspedosoma transs'dvanicum is considered as a junior synonym of C. rawlinsii, as well as Brachydesmus attemsii tenkesensis of its nominal form, B. attemsii. The species composition is compared to those of Slovenia, Croatia and Serbia, and the highest overlap (36,1 %) was found with the neighbouring Croatian miUipede fauna. At last, five forest types of the Dráva Region are described by their characteristic millipede communities. Bevezetés Az 1996-ban megalakult Duna-Dráva Nemzeti Park magában foglalja a Dráva folyó magyarországi szakaszát övező természeteshez közeli erdőket, beleértve néhány távolabbi, korábban is védett természetvédelmi területet, valamint a Duna nagyobb kiterjedésű déli ártereit, a Gemenc és Béda-Karapancsa vidékét. A Nemzeti Park állatvilágának felmérése keretében 1995-1997 között a Dráva mente ikerszelvényes (Diplopoda) faunájának számba vétele is megtörtént, amely számos, hazánk állatvilágára nézve új adattal szolgált. A szóban forgó terület, az Órtilostól Drávaszabolcsig húzódó, mintegy 120 km-es Drávaszakasz a programot megelőzően mindössze egyetlen korábbi hazai feltáró munka tárgya volt. LOKSA (1981) felmérése a Barcsi Ősborókás ikerszelvényes-faunáját 15 fajban állapítja meg. Ennek kiértékelése, és a Dráva-kutatást bevezető előzetes vizsgálatok talajcsapdás gyűjtésekre támaszkodó eredményeinek ismertetése (21 Diplopoda-faj) jelen szerző tollából 1995-ben látott napvilágot (KORSÓS 1995). Az ezt követő három év külön az ikerszelvényeseket célzó gyűjtései még újabb eredményeket hoztak, melyeket az alábbi közleményben adok közre. A teljesség kedvéért a Dráva mente összes Diplopoda-faja (36) felsorolásra kerül, taxonómiai és állatföldrajzi megjegyzésekkel, de a lelőhelyfelsorolás csak a 1995-ös összesítésben nem szereplő adatokat tartalmazza. A fajok részletes ismertetése Az elfogadott rendszertani sorrendben történő felsorolásban a lelőhelyek adatai ábécé sorrendben, a 10 x 10 km-es UTM-kód és egyes esetekben a gyűjtési mód feltüntetésével követik egymást. Ahol a gyűjtő neve nem szerepel, ott a szerző végezte a gyűjtést.