Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)
Józan Zs.: A Duna-Dráva Nemzeti Park fullánkos hártyásszárnyú (Hymenoptera, Aculeata) faunája. - The Aculeata fauna of the Duna-Dráva National Park, Hungary (Hymenoptera, Aculeata)
300 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) Igen figyelemre méltónak bizonyult a falvak belső területein, a községek szőlőhegyein előkerült fullánkos fauna fajszáma és összetétele. A kisparcellás szőlőkben, kertekben a hagyományos növénytermesztési módok, a polikultúrás művelés, a környezeti tényezők nagy változatosságát eredményezik, a niche-k számát jelentősen megnövelik: változatos kultúrgyom-flóra, ökológiai folyosók jelentős száma, sokféle szegély társulás, az élőhelyek erőteljes mozaikossága, a fészkelőhelyek sokasága (falak, kerítések, palánkok, faoszlopok, gerendák, stb.). A mikroklíma a meleg- és szárazságkedvelő, ugyanakkor a hideg- és nedvességkedvelő fajoknak egyaránt kedvező. Az antropogén ökoszisztémák közül ezek a legkedvezőbbek az Aculeata fauna számára. Ilyen élőhelyeket Bélavár: Kerék-hegy, Zákány: Látó-hegy és Hegyalja Órtilos: Szentmihályhegy területén és a gyűjtőhelyekkel foglakozó fejezetben felsorolt településeken tanulmányoztuk. Itt 407 Aculeata faj került elő, kiemelkedő fajszámú a Chrysidoidea és a Sphecoidea, ezek mellett elég sok Vespoidea faj is előkerült. Az Apoidea taxonok száma nem kiemelkedő, ám elég jelentős (2. táblázat). A Sphecoidea alcsaládok közül fajgazdagságával tűnik ki a Pemphredoninae és a Crabroninae, kisebb mértékben a Nyssoninae. Csak ebben a biotóptípusban előforduló kaparodarázs fajok száma 18, az összes gyűjtött faj 17%-a. Az előkerült 26 Pemphredoninae fajból 22 (85%), a 39 Crabroninae fajból szintén 22 (56%), a 104 Sphecoidea fajból pedig 51 (49%) xylicol: száraz, korhadó fában, növényi szárakban készíti el ivadékbölcsőit. Ugyanez az arány a nemzeti parkban előkerült valamennyi Sphecoidea faj esetében csak 31%. A Nyssoninae alcsalád tagjai terricol, iletve terricolcleptoparazita fajok. Ezek az arányok jól mutatják a települések sajátos környezeti tényezőit. A rohamosan csökkenő erdőterületek szerepét - a fullánkos fauna esetében - úgy tűnik, hogy a települések veszik át. Számos terricol faj ezeken a helyeken az ún. fali ökoszisztémák tagjaként szerepel: Sceliphron fajok Chalibyonfemoratum, Diodontus fajok, Dinetus pictus, Miscophus bicolor, Pison atrwn és feltételezhetően a terricol Crossocerus (subgen.) fajok. Augusztus folyamán számos Dráva menti faluban az utcák fásítására telepített gömbhársfák levéltetű-mézharmatos lombozatán számos Aculeata faj tevékenységét figyeltük meg. Mennyiségi felvételezéseket végeztünk 1997. aug. 8-24-e között kilenc helyen (5. táblázat). Sphecoidea családsorozatban 18-18 Pemphredoninae és Crabroninae, 6 Larrinae és 3 Nyssoninae faj példányait gyűjtöttük össze. Ezek közül néhányat a csekély számú hazai lelőhelye alapján ritka fajnak tartottunk. Ezekről a későbbiekben még szó esik. Az itt előkerült 45 kaparodarázs fajból érthetően jelentős az aphidofág (levéltetű zsákmányoló) fajok számaránya (36%), valamennyi a Pemphredoninae alcsaládhoz tartozik. A Chrysidoidea fauna a hat vizsgált terület közül itt a legfajgazdagabb. Ezek közül kiemelkedőek az Omalus (s. 1.) és a Chrysis fajok, melyek főképpen a lakott területek biotópjaihoz kötődnek. A fémdarazsak cleptoparaziták, így a gazdaállat fészkelőhelyéhez kötődnek, az Aculeata fauna fajösszetétele alapvetően határozza meg a fémdarazsak fajdiverzitását. A Chrysis fajok egy jó része a fali ökoszisztémák tagja, másutt - a löszpartokat leszámítva - alig találkozhatunk velük. A Dráva mentén ilyenek a С graelsii, С grohmanni, C. leachii, С marginata, C. ragusae, C. rutilans. Az Omalus (s. 1.) fajok túlnyomórészt a fák és cserjék lombozatán találhatók meg. Mindkét nem tagjai táplálkozni a közeli gyeptársulások ernyősvirágú növényeit keresik fel. Az Apoidea faunában is találunk olyan fajokat, melyek a fali ökoszisztémák jellegzetes tagjai: Anthophora fajok, Amegilla fajok, Anthocopa bidentata, Colletés daviesanus, C.
