Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)
Józan Zs.: A Duna-Dráva Nemzeti Park fullánkos hártyásszárnyú (Hymenoptera, Aculeata) faunája. - The Aculeata fauna of the Duna-Dráva National Park, Hungary (Hymenoptera, Aculeata)
296 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) A nemzeti park hosszan elnyúló területe a Móczár L.-féle állatföldrajzi felosztás szerint két faunajáráshoz tartozik. A keleti rész - a Duna-völgy és a Dráva mente ormánsági szakasza - az Eupannonicumhoz, az ettől nyugatra lévő Dráva-völgyi terület pedig a Praeillyricumhoz. A két faunajárás között a Dráva-völgyben nincs jól értelmezhető természetes határ. Néhány faj nemzeti parkon belüli elterjedése alátámasztja ezt a kettős arculatot. A Béda-Karapancsa TK-ban előkerült színező faunaelemek többsége az Eupannonicum fullánkos faunájára jellemző, a Dunántúlon szinte kizárólag a melegebb mezoklímájú hegylábi övezetekben (Villányi h., Mecsek, Balaton-felvidék) terjedtek el, vagy egyáltalán nem fordulnak elő: Nyssonfulvipes, Gorytespleuripunctatus (Sphecoidea), Andrena atrata, A. ungeri, Coelioxys obtusa, Ammobates vinctus, Pasi tes maculatus, Eucera seminuda (Apoidea). Két faj az ormánsági Dráva szakaszon került elő: Bembix olivacea, Cerceris rubida (Sphecoidea). A nemzeti park Dráva menti része - Gyékényestől Drávatamási térségéig - BelsőSomogy pleisztocén kori homoklepellel fedett hordalékkúp síkságával határos. Ez a homok sokfelé szinte a Dráva medréig kiterjed, ahol magaspartok alakultak ki. Néhány pleisztocén eredetű Ősduna homokból álló bucka az Ormánság területén is felbukkan (Drávasztára Zaláta térsége). Ezen a területen - főképpen a Barcsi borókásban és Bélavár határában Belsó-Somogy homokkedvelő faunájának jellegzetes fajait találjuk meg, melyek a Kiskunságban elterjedtebbek, a Dunántúlon jóval kevésbé: Meria tripunctata, Dasylabris maura, Smicromyrme halensis (Scolioidea), Holopyga minuma, Parnopes grandior, Chrysis pulchella (Chrysidoidea), Pompilus einer eus, Nanoclavelia leucoptera, Aporinellus fajok, Evagetes fajok, Episyron fajok (Pompiloidea), Príonyx kirbyi, Tachytes fajok, Tachysphex fajok, Palarus variegatus, Oxybelus argentatus. O. aurantiacus, O. lineatus, O. mandibularis, Lestica alata, Bembix fajok, Bembecinus-fajok, Cerceris circularis dacica (Sphecoidea), Colletés pallescens, Andrena argentata, A. barbilabris, Halictus semitectus, Lasioglossum brevicorne aciculatum, Sphecodes eristatus, Nomioides fajok, Megachile argentata, Coelioxys brevis, C. conoidea, Nomada alboguttata, N. baccata hrubanti, N. distinguenda, Ammobates punctatus, Epeolus cruciger, E. variegatus, Heliophila bimaculata (Apoidea). A nemzeti park legnyugatabbi része a Csurgói-dombvidékkel határos. Zákány és Őrtilos határában a dombvidék meredeken szakad le a Dráva összeszűkülő völgyére. Itt a mediterrán és a nyugatról terjedő montán faunahatások keverednek, jellegzetes dombvidéki faunát alakítva ki, számtalan kapcsolattal Nyugat-Dunántúl faunájával. A csak itt előkerült fajok közül említést érdemelnek: Tiphia minuta (Scolioidea), Cleptes consimilis, C. pallipes, Chrysisfulgida (Chrysidoidea), Priocnemisfennica (Pompiloidea), Jucancistrocerus jucundus, Symmorphus connexus (Vespoidea), Mimumesa unicolor, Pemphredon lugens, Crossocerus assimilis, Dienoplus exiguus (Sphecoidea), Hylaeus duckei, H. pectoralis, Andrena agilissima, A. bisulcata, A. bicolor, A.florea, A. fúlva, A.fulvago, A. lagopus, A. pallitarsis, A. polita, A. tscheki, A. viridescens, Lasioglossum laterale, L. buccale, Stelis minuta, Nomada fabriciana, N. trispinosa, N. trapeziformis, Fsithyrus fajok (Apoidea). A Chrysidoidea fajok közül a puhafa ligeterdőkben és a zárt gyeptársulásokban került elő a legtöbb széles elterjedésű faj (palearktikus, nyugat palearktikus), a legkevesebb pedig a pleisztocén homokterületek nyílt gyepjeiben és a lakott területeken. Mindezt fordítva tapasztaljuk, ha a mediterrán faunaelemek részesedését tekintjük (6. táblázat).
