Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Vig K.: A Duna-Dráva Nemzeti Park levélbogár faunája (Coleoptera: Chrysomelidae sensu lato). - Leaf beetle fauna (Coleoptera: Chrysomelidae sensu lato) of the Duna-Dráva National Park (Southern Hungary)

VIG К.: A DUNA-JJRÄVA NEMZETI PARK LEVÉLBOGÁR FAUNÁJA (COLEOPTERA: CHRYSOMELIDAE) 263 hegy- és dombvidéken elterjedt, azonban főleg vizek mentén gyakori. Longitarsus tabidus (Fabricius, 1775) - Kaszópuszta, 1993. VII. 21., FM-FL-KL (JPM); Szaporca: Dráva-ártér, 1995. VII. 26., KE (MTM); Szenta: Baláta-tó (Asphodelo-Quercetum roboris-cerris), 1993. IV. 29., fh, ÁL (2, MTM) - Egész Európában, Kisázsiában, a Kaukázusban, Észak-Afrikában, keleten Közép-Ázsiáig előforduló faj. Magyarországon a síkságon és a dombvidéken mindenütt gyakori, ahol tápnövényei, különféle Verbascum- és Scrophulariafajok tömegesek. Altica spp. (nőstények) - Barcs: Drávaszentes, kaszáló, 1993. VII. 20., FM-FL-KL (JPM); Barcsi ősborókás, 1979. VI. 26., HS-SJ (JPM); 1979. LX. 12., HS (JPM); Barcsi ősborókás, Darány, 1979. VII. 8., TS (JPM); Bélavár, 1995. LX. 6-7., PA (JPM); Bélavár, bükkös, 1995. VII. 31., UÁ-NS (JPM); Bélavár, égeres, 1995. VI. 16., UÁ (JPM); 1995. VI. 16., UÁNS (2, JPM); Bélavár, feketefenyves, 1995. VI. 2., fh, KE (MTM); Bélavár: Dráva-part, 1995. VII. 7., ÁL (JPM); Bélavár: Kerék-hegy, 1996. V. 2., KE (JPM); Darány, 1978. VII. 2., HS-SJ (JPM); Darány: Nagyberek, 1996. VI. 26., fh, SJ (3, JPM); Darány, őrház, 1978. I. 31., mr., HS (JPM); Darány, temető, 1978. I. 31., ar., HS (3, JPM); Drávaszabolcs, tölgy-kőris-szil avar, 1995. X. 3., ar, HS (JPM); Gordisa: Mattyi-tó, 1995. VII. 3., TS (JPM); Gyékényes: Lankóci-erdő, 1996. VII. 12., TS (2, JPM); Heresznye, magaspart, 1996. V. 29., PA (JPM); Matty: Keselyősfapuszta, Dráva-ártér, 1997. V. 12-14., PA (2, JPM); órtilos: Dráva-part, 1995. LX. 7., PA (JPM); 1996. V. 28., PA (JPM); 1996. V. 30., PA (3, JPM); Potony: Lugi-erdő, 1996. VI. 12., fh, SJ (JPM); Szaporca: Dráva-ártér, 1995. VII. 26., fh, KE (2, MTM); Szenta: Baláta-tó {Asphodelo-Quercetum roboris-cerris), 1993. IV. 29., fh, ÁL (2, MTM); Vejti: Dráva-part, 1996. VI. 14., fh, SJ, (JPM); Vízvár: Dráva-part, 1993. IV. 21., fh, UÁ (JPM); 1995. LX. 6-7., PA (2, JPM); 1995. IX. 7., PA (JPM) - Jelenlegi alaktani ismereteink és a rendelkezésre álló határozókulcsok alapján az Altica genus nőstény példányait, egyes fajoktól eltekintve, biztosan nem lehet meghatározni. Altica brevicollis Foudras, 1860 - Barcsi ősborókás, tölgyes, 1979. III. 24., HS-SJ (JPM); Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő, 1996. V. 28., PA (JPM) Csaknem egész Európában előfordul. Magyarországon sokfelé megtalálható és nem ritka. Altica carduorum (Guérin-Méneville, 1858) Potony, 1996. V. 31., PA (JPM) - Elterjedése Európa déli területeire korlátozódik, északon Dél-Németországig hatol. Magyarországon inkább a síkság és a dombvidék lakója, szórványosan sokfelé előfordul, de ritkább fajunk. Altica lythri Aubé, 1843 - Barcsi ősborókás, 1979. V. 16., HS (2, JPM); Barcsi ősborókás, 1979. V. 5., HS (2, JPM); Darány, 1978. IX. 7., HS (JPM); Vízvár: Dráva-part, 1995. LX. 7., PA (JPM) - Észak-, Közép- és Nyugat-Európában fordul elő. Magyarországon elterjedési adatai a Dunántúlra korlátozódnak (Celldömölk, Magyaróvár, Mohács, Budapest környéke, Hegyhátszentjakab). Előfordulása másutt megerősítésre szorul. Altica oleracea (Linnaeus, 1758) - Szaporca: Dráva-ártér, 1995. VII. 26., fh, KE (JPM) - Csaknem az egész Palearktikumban előfordul. Magyarországon mindenütt nagyon közönséges, tápnövényköre is széles. Altica quercetorum Foudras, 1860 - Barcsi ősborókás, 1979. II. 24., mr, HS-SJ (3, JPM); 1979. V. 16., HS (2, JPM); 1979. V. 5., HS (JPM); 1979. VII. 5., HS-SJ (JPM); 1979. VIII. 30., HS (JPM); 1980. VI. 2., MZs (JPM); Barcsi ősborókás, égeres, 1979. III. 9., HS-SJ (3, JPM); Barcsi ősborókás, tölgyes, 1979. III. 24., HS-SJ (JPM); Barcsi ősborókás, Darány, 1979. VII. 8., TS (JPM) - Előfordul Közép- és Dél-Európában egészen a Kaukázusig. Faunaterületünkön a tölgyesekben elterjedt, de nem gyakori. Bár KASZAB Zoltán (KASZAB, 1962) az Altica saliceti-t (Weise, 1888) önálló fajként szerepelteti, napjainkban az Altica quercetorum Foudras, 1860 alfajaként említik, Altica quercetorum saliceti (Weise, 1888) név alatt. Számos szerző azonban megkérdőjelezi az alfaj taxon létjogosultságát is és a Altica quercetorum Foudras, 1860 szinonimjának tartja. A területről kizárólag nőstény példányok kerültk elő, melyeknél a pontos determinálás az esetek nagy többségében szinte lehetetlen. Az Altica quercetorum Foudras, 1860 példányok és a korábban Altica saliceti (Weise, 1888) név alatt említett fajnak megfelelő külső alaktani bélyegekkel rendelkező példányok között folyamatos átmenet van a gyűjtött anyagban, így azok pontos besorolása is kérdéses Hermaeophaga mercurialis (Fabricius, 1792) Iharosberény: Szentpáli-erdő (Helleboro-Carpinetum betuli), 1982. IV. 11., fh, ÁL (2, MTM) - Csaknem egész Európában előforduló faj. Faunaterületünkön a magasabb domb- és hegyvidék erdeinek lakója. Tápnövénye a Mercurialis perenne és a M. ovata. Ahol ezen növények előfordulnak (bükkösök, gyertyános-tölgyesek, kőris-, szilligeterdők) ott helyenként tömeges. Batophila rubi (Paykull, 1799) - Tótújfalu: Dráva-ártér, 1995. V. 2., fh, KE (MTM); Vejti: Drávapart, puhafa liget, 1997. III. 20., г, МО (3, MTM) Előfordul Észak- és Közép-Európában a Balkánfélsziget északi feléig. Magyarországon a hegy- és dombvidéken, Rubus- és Fragaria-féléken gyakori. Dibolia occultons (Koch, 1803) - Kisszentpuszta: Mailáthpuszta, gátőrház, 1996. VII. IL, TS (JPM); Szenta: Baláta-tó (Asphodelo-Quercetum roboriscerris), 1993. IV. 29., fh, ÁL (MTM) - Csaknem