Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Vig K.: A Duna-Dráva Nemzeti Park levélbogár faunája (Coleoptera: Chrysomelidae sensu lato). - Leaf beetle fauna (Coleoptera: Chrysomelidae sensu lato) of the Duna-Dráva National Park (Southern Hungary)

VIG К.: A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK LEVELBOGÄR FAUNÁJA (COLEOPTERA: CHRYSOMELIDAE) 261 szagon szélesen elterjedt, gyakran okoz károkat a termesztett keresztesvirágú kultúrákban. Phyllotreta cruciferae (Goeze, 1777) - Barcs: Dráva-ártér, 1995. VI. 2.. fh, KE (MTM); Barcsi ósborókás, 1979. X. 23., HS (JPM); Gyékényes: Lankóci-erdő, 1995. V. 3., TS (JPM); Tótújfalu: Dráva-ártér, 1995. V. 2., fh, KE (MTM) - A Skandináv-félsziget kivételével egész Európában előfordul. Magyarországon olykor kártevőként lép fel. Elterjedése az ember mezőgazdasági, kertészeti tevékenységéhez kötődik, a természetes vegetáció borította területeken, annak ellenére, hogy tápnövényei jelen vannak, egyedszáma alacsony, vagy nem is található meg. Ennek tudatában nem meglepő, hogy a DunaDráva NP területén kevés számú példánya került elő a gyűjtések folyamán. Phyllotreta exclamationis (Thunberg, 1784) Szenta: Baláta-tó {Asphodelo-Quercetum roboriscerris), 1993. IV. 29., fh, ÁL (MTM) - Észak- és Közép-Európától a volt Szovjetunió európai felének déli részén át keleten a Csendes-óceán partjáig honos. Magyarországon a hegy- és dombvidék vizenyős helyein elterjedt, de nem gyakori faj. Phyllotreta ochripes (Curtis, 1837) - Barcsi ósborókás, 1979. V. 22., HS (JPM); 1979. XI. 24., HS-SJ (6, JPM); Vejti: Dráva-ártér, 1995. VI. 2., fh, KE (MTM) - A mediterrán és az arktikus részek kivételével szinte egész Európában, Ázsiában a Csendes-óceán partjáig és Japánban is megtalálható. Magyarországon az alföld, a hegy- és dombvidék vizenyős helyein elterjedt és gyakori. Tápnövénye a kányazsombor {Alliaria petiolatá). Phyllotreta striolata (Fabricius, 1801)-Iharosberény: Szentpáli-erdő {Helleboro-Carpinetum betűit), 1982. IV. 11., fh, ÁL (MTM); Vejti: Dráva-part, 1993. IV. 19., fh, UÁ-NS (JPM) - Szinte a teljes Palearktikumot benépesíti, előfordul továbbá Észak-Amerikában is. Hazánkban elsősorban a hegyvidéken elterjedt, de nem gyakori. Phyllotreta tetrastigma (Comolli, 1837)-Órtilos: Dráva {Rudbeckio-Solidaginetum serotinae), 1993. IV. 30., fh, ÁL (MTM) - Előfordul Észak- és KözépEurópában, a Balkán-félsziget északi felén át keleten Szibériáig. Magyarországon a hegyvidékeken fordul elő, de mindenütt ritka. A faj példányait korábban csak a Bükkből (Lillafüred) és a Zempléni-hegységből ismertük. Újabban előkerült a Bakonyból (ROZNER, 1990) és a Kőszegi-hegység területéről (VlG, 1996). A Bükki Nemzeti Parkból további három példánya került begyűjtésre (TOMOV et al., 1996). Phyllotreta undulata Kutschera, 1860 - Baranyahídvég, erdei fenyves, 1995. X. 26., r, HS (JPM); Barcsi ósborókás, 1979. VI. 13., HS (JPM); Darány, temető, 1978.

1. 31., ar, HS (JPM); Vejti: Dráva-part, 1993. IV. 19., fh, UÁ-NS (JPM) - Hatalmas elterjedésű faj, amely a Holarktikum nagy részében, de még a Csendes-óceáni szigeteken is előfordul. Magyarországon mindenütt elterjedt, esetenként mezőgazdasági kártevő. Phyllotreta vittula (Redtenbacher, 1849) - Barcsi ósborókás, 1979. VIII. 30., zsr, HS (JPM); 1979. X. 23., HS (JPM); Barcsi ósborókás, tölgyes, 1979. IX. 12., HS (2, JPM); Darány, hangyaboly, 1979. II. 6., r, HS-SJ (JPM); Darány, temető, 1978.

1. 31., ar, HS (5, JPM); Gyékényes: Lankóci-erdő, 1995. VII. 26., KE (MTM); 1996. VII. 12., TS (JPM); Őrtilos: Dráva {Rudbeckio-Solidaginetum serotinae), 1993. IV. 30., fh, ÁL (3, MTM); Szenta: Baláta-tó {AsphodeloQuercetum roboris-cerris), 1993. IV. 29., fh, ÁL (MTM); Vejti: Dráva-part, puhafa liget, 1997. III. 20., r, MO (MTM); Zaláta, 1996. X. 22., r, SJ (MTM) Csaknem az egész Palearktikumban elterjedt, mindenütt nagyon közönséges. Tápnövény-preferenciája nem tisztázott, a keresztesvirágú növények mellett a pázsitfüveket is fogyasztja, elsősorban a tarackbúzát {Agropyron repens), de néha kárt okozhat a fiatal árpa- és kukorica-kultúrákban. A Duna-Dráva NP területén a genus leggyakoribb faja. Aphtona coerulea (Geoffroy, 1785) - Barcsi ósborókás, 1979. III. 21., HS (6, JPM); 1979. V. 16., HS (5, JPM); 1979. VII. 26., HS-SJ (JPM); 1979. XI. 24., HS-SJ (11, JPM); Barcsi ósborókás, Nagyberek, 1984. V. 3., UÁ (13, JPM); Bélavár, tölgy-kőris-szil, 1995. IX. 27., ar, HS (JPM); Darány, korhadt fából, 1978. XII. 22., r, HS (JPM); Drávaszabolcs, tölgykőris-szil, 1995. X. 3., ar, HS (3, JPM); 1995. X. 6., ar, HS (JPM); Kemse: Háromfa, 1993. V. 26., fh, UÁ (JPM); Matty: Mattyi-tó, 1995. X. 26., ar, HS (JPM); Vajszló, gyertyános-tölgyes, 1995. Dí. 25., HS (JPM); 1995. Dí. 27., HS (JPM); 1995. X. 26., HS (JPM); Vejti, füzes, 1995. X. 16., UÁ-NS (JPM); Zaláta, 1992. X. 19., HS-SJ (JPM); Zaláta, égeres, 1995. X. 6., ar, HS (2, JPM) - Európában Írországtól KözépEurópán át Kisázsiáig és a Kaukázusig húzódik elterjedési területe. Magyarországon a síkság és a dombvidék vizenyős helyein, álló- és folyóvizek mentén elterjedt és közönséges. A Duna-Dráva NP területén gyakori előfordulású. Aphtona cyparissiae (Koch, 1803) - Barcsi ósborókás, 1979. VI. 26., HS-SJ (JPM) - Egész Európában elterjedt faj, azonban hazánkban inkább csak a domb- és hegyvidéken található, ahol nem ritka. Aphtona euphorbiae (Schrank, 1781) - Barcsi ósborókás, 1979. II. 24., mr, HS-SJ (2, JPM); 1979. V. 16., HS (JPM); Darány: Őrház, 1978. I. 31., mr, HS (14, JPM)- Egész Európában előfordul. Magyarországon mindenütt nagyon közönséges. Aphtona flava Guillebeau, 1894 - Barres, Drávaártér, 1995. VII. 28., fh, KE (2, MTM); Darány, 1996. Dí. 17., e, KE (MTM) - Kelet-Európában és a Balkán-