Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)
Majer J. - Buchert E. - Kóczián K: A Dráva Barcs alatti hazai szakasza holtágainak vízminősége. - Water quality assessment of backwaters of river Dráva on its Hungarian reach below Barcs
16 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) kárt. Ezt követően kezdődtek a nagy volumenű folyamszabályozások, ekkor vágtak át számos kanyart és keletkezett a jelenlegi holtágak zöme. A Dráva magyarországi szakaszán az egységes folyószabályozási munkák 1915-ben megszűntek, azóta csak kisebb módosítások, illetve fenntartási munkák folynak (MIKE 1991). (A töltések építése napjainkig is tart.) A Dráva síkvidéki szakaszának a folyását a XVIII. századi és a későbbi szabályozások felgyorsították azzal, hogy a Mura torkolatától lefelé a kanyarokat 62 helyen vágták át, így a meder 40%-kai rövidült meg, és egyúttal vízfolyása felgyorsult A visszamaradt holtágak, a főmeder sodrott, habos oldala, a kőszórásos partok, kőgátak, a kavicsos, a homokos vagy az iszapos mederfenék és a szélvizek mind önálló élőhelyek (MAJER 1995). A Dráván tavaszelőn, a nyár elején és ősszel is lehetséges árvíz, míg alacsony vízállás főleg télen fordul elő a magashegységi forrásvidék lefolyásának szünetelése idején. A tanulmányozott vizek a Dráva-sík kistáj Baranya és Somogy megye területén helyezkednek el, ennek területe 400 km 2 . Néhány beugró területtől eltekintve a nemzeti parkhoz csak a Dráva partvonalának egy viszonylag keskeny sávja tartozik. A jelenleg éppen a legérzékenyebb és a táj arculatát meghatározó, a Drávával és a nemzeti parkkal szerves funkcionális kapcsolatban álló holtágak maradtak ki a védettségből és a nemzeti parkból. A vizsgált területeken a Dráva közelsége miatt a talajvíz 2-4 m mélységben mindenhol megtalálható, ami szintén hat a holtágakra. A talajvíz kémiailag főleg kalcium-magnéziumhidrokarbonátos jellegű. Keménysége 15-25 nk°, szulfáttartalma 60-300 mg/l között van (MAROSI, SOMOGYI 1990). A vizsgált, nem védett holtágak 1. Mattyi-tó. Kataszterszám: 557 (1. térkép). Területe 12 ha. - Matty községtől DNy-ra fekszik. Erősen feltöltődött morotvató. A Dráva magas vízállásnál tudja visszaduzzasztani, a Drávával való kapcsolata nem jelentős. A nyílt vízfelület 60-70%. Igen zavart horgászvíz. Keleti-, délkeleti része jórészt növényzettől mentes, csak kisebb nádfoltok tarkítják, horgászállásokkal betelepített. A nyugati és északnyugati része 3-15 m széles nádassal szegélyezett. Legfeljebb helyi védettsége javasolt. 2. Hótedra. Kataszterszám: 556 (1. térkép). Területe 15 ha. - Kopolya jellegű holtág. Matty községtől DNy-ra, a gát választja el a nemzeti parktól és a védett ártértől. Nyugati és déli oldalát 10-80 m széles, elmocsarasodó nádas szegélyezi, füzesekkel tarkítva. A Drávához zsilippel a Gordisa-csatornán át kapcsolódik. Keleti és északkeleti szegélyén váltakozó szélességű (1-10 m) nádszegély van, melyet sűrűn bontanak meg horgászállások. A tó nyílt vízfelülete 75-80%-ra tehető. A Hótedrán (Ó-Dráva meder) található a Dráva-sík egyetlen megmaradt ingólápja. A víz teljes egészében feltétlenül védendő, az ingólápot fokozottan védetté kell nyilvánítani. 3. Dázsonyi-tó. Kataszterszám: 555 (1. térkép). Területe 2,9 ha. - Feltöltődött kopolya jellegű holtág. Ártéri területen a drávaszabolcsi kenderáztató mögötti erdőben lévő erősen feltöltődött holtág. Magas tavaszi áradáskor a Dráva átöblíti. A vízszintingadozás a Dráva vízjárásától és a csapadéktól függ. Az alkalmi horgászok az élővilágra nincsenek hatással. A nyílt vízfelület 20-25% ártéri erdőben foglal helyet, részben telepített, részben spontán nőtt fűz és nyár erdő veszi körül, változatos korösszetételben (15-60 éves korig minden
