Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Majer J. - Buchert E. - Kóczián K: A Dráva Barcs alatti hazai szakasza holtágainak vízminősége. - Water quality assessment of backwaters of river Dráva on its Hungarian reach below Barcs

MAJER J., BUCHERT E. & KÓCZÁN K.: A DRÁVA BARCS ALATTI HOLTÁGAINAK VÍZMINŐSÉGE 17 korosztály képviselt). A keleti és dél szegélyén nádas és gyékény határolja. Északon egy korábbi gátmaradvány zárja le. Védettsége elvileg biztosított, kezelési terv elkészítésére szükséges. 4. Majláthpusztai horgásztó. Kataszterszám: 551 (1. térkép). Területe 22,52 ha. - A gát választja el a nemzeti parktól és a védett ártértől. Nyugati és déli oldalát 10-80 m széles, elmocsarasodo nádas szegélyezi, füzesekkel tarkítva. A Drávához zsilippel a csatornán át kapcsolódik. Horgásztó, ahol intenzív sporthorgászat folyik. A keleti partoldalról a természetes vegetációt eltávolították, füvesítették, a terepet rendezték, néhány épületet emeltek. A víz élővilágára elsősorban az intenzív haltelepítés és a parti vegetáció eltávolítása, valamint a nyugati oldalon lévő szarvasmarhatelep (Majláthpuszta) hat (a trágyáié beszivárgása nem kizárt). Az emberi beavatkozás által a régióban a legjobban érintett és az eredeti arculatát leginkább elvesztett víz. Jelen állapotában majdnem egyenértékű egy mesterséges halastóval. Legfeljebb helyi védettsége oldható meg a közeljövőben. 5. Zaláta, holtág. Kataszterszám: 537 (1. térkép). Területe 19,8 ha. - Zaláta községtől DNy-ra fekszik. Jellegzetes morotva, túlnyomó részt nyílt vízfelülettel. Keleti partja meredek, koros tölggyel és szillel elegyes nyárfasor szegélyezi. Ezen a részen nagy számban vannak horgászhelyek. A holtág nyugati partján fűz- és nyár erdő van. Tájképileg is igen szép vizes élőhely. A víz minősége és a terület érintetlensége következtében a Dráva legértékesebb holtága. A „Ramsari Egyezménybe" felvett Kisinci-tónál (Cun-Szaporcai-tó) mind minőségében, mind élővilágát tekintve sokkal jobb állapotú. A Sellyei-Gürüt a holtágba kötötték, ami jelentős szennyezést szállít az értékes vízbe. Ezt sürgősen meg kell szüntetni, és a területet mielőbb védetté kell nyilvánítani. 6. Felsőszentmárton, Mrtvica. Kataszterszám: 533 (1. térkép). Területe 8,1 ha. Közvetlen a falu szélénél, mintegy 250-300 m gyepes partú, horgásztónak használt holtág. A holtág déli része 30-50 m széles sávban nádas, mely füzesbe és nyárligetbe megy át. Az egykori holtág 45-50%-a nyüt víz. Helyi védettsége feltétlenül megoldandó. 7. Vájás. Helyrajzi száma: 0252 (1. térkép). - A holtág déli oldalán igen kiterjedt nádas található, az É-Ény-i részén horgászállások találhatók, itt igen intenzív partrendezés történt. Az egyes vizek kataszterszámát a „Magyarország hidrobiológiái atlasz"-ából vettük (SZESZTAY 1962). A terület leírásához a „Magyarország kistájai katasztere" I. kötete (MAROSI, SOMOGYI 1990) használtuk. Vizsgálati módszerek A vizek kategorizálásához a vizsgálatokat DÉVAI Gy. el al. (1992) szerint végeztük. A vízmintavételezési eljárások munkafogásaihoz forrásként DONÁSZY (1955), FELFÖLDY (1969, 1972, 1974, 1980), valamint a az MSZ ISO idevonatkozó szabványai előírásait használtuk. A holtágak felmérése koncepciójának a kialakításához a minimálisan szükséges mérések és a hosszú távú felmérési terv elkészítésében főleg a következőket vettük figyelembe: A növényzetnek a vizek anyagforgalmára sokoldalú hatása van. Ezek között fontos a növényzet P és N ionmegkötőképessége, és a parti növényzet hatása a víz szervesanyag-