Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 8., 1995)
Uherkovich Á.: A tervezett Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva menti területeinek zoológiai kutatásairól. Előszó a kötethez. - Zoological researches in the Dráva Region of the projected Duna-Dráva National Park (South Hungary). Preface to the volume.
6 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 8. (1995) volna és így nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben másutt jelentós eredményeket felmutató faunisztikai kutatások nem terjedtek ki ide, tehát állatvilága gyakorlatilag feltáratlan maradt. 1989 óta a terület külön engedély nélkül is megközelíthető, így a tudományos kutatómunka lehetőségei már adottak. Ezért vetődött fel 1991-ben a fent említett parlamenti határozat nyomán és indult meg 1992-ben számos növénytani és állattani téma kimunkálása, azaz az élővilág állapotfelmérése a Dráva közeli sávon és a magában Dráva folyóban és vízrendszerében. A Dráva mente faunája a többi tervezett illetve már megvalósított hazai védett területhez képest alig ismert, tehát kutatása fontos és sürgető feladattá vált. A kialakítandó nemzeti parkon belül korábban alaposabban vizsgálták a Barcsi Tájvédelmi Körzetet és a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetet. E két tájvédelmi körzetről - amely a tervek szerint részét képezi a tervezett nemzeti parknak - viszonylag sok ismeret gyűlt össze, sőt, a Barcsi TK országos viszonylatban is az egyik legalaposabban kutatott területté vált. Erről tanúskodik négy megjelent tudományos tanulmánykötet (UHERKOVICH 1978, 1981, 1983, 1985), amely számos botanikai és zoológiai témát ölelt fel: 40 munkatárs 64 cikkét közölte. A Béda-Karapancsa TK vizsgálatára kevesebb energiánk és időnk jutott, azonban az ott elért eredmények így is nagyban hozzájárulhatnak a hazai fauna - és ezen belül a létesítendő Duna-Dráva Nemzeti Park - megismeréséhez. Az ott folyó vizsgálatok eredményeképpen kiadott kötet (UHERKOVICH 1992) több, mint 200 növény- és mintegy 2000 állatfaj előfordulását ismerteti 19 szerző 22 cikkében. A Dráva mente zoológiai kutatását a pécsi Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya és a Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Karának Ökológiai és Állatföldrajzi Tanszéke szervezte 1992-től. A kutatások anyagi fedezetéhez 1992-ben és 1993-ban a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság is hozzájárult, majd 1995. elején az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének, Dr. Tardy Jánosnak az ösztönzésére és anyagi támogatásával egyrészt újra indíthattuk a zoológiai vizsgálatokat a Dráva mentén, másrészt lehetőségünk nyílt arra is, hogy a jelen kötet formájában összefoglaljuk korábbi eredményeinket A vizsgálatok - és így a kötetben közreadott cikkek - magára a Dráva folyóra és a korábban ideiglenesen körülhatárolt, tervezett nemzeti parki területre terjedtek ki. Néhány téma esetén földrajzilag ennél kissé nagyobb területet öleltek fel a kutatások illetve a publikációk. A szerzők igyekeztek nemcsak az általuk feldolgozott állatcsoport „leltárát" (azaz faj-jegyzékét és lelőhelyi adatait) megadni, hanem több esetben már bizonyos faunisztikai, állatföldrajzi vagy természetvédelmi következtetések levonása is lehetségessé vált, természetesen csak az alaposabban vizsgált csoportok esetében. Bár a kötetben elvileg 3 év (1992-1994) kutatásainak anyagát tesszük közzé - és az esetleges korábbi eredményeket is -, szervezési nehézségek miatt tulajdonképpen csak az 1992. és 1993. év második felében tudtunk érdemi munkát végezni. Munkatársaink hallatlan lelkesedése és áldozatvállalása tette lehetővé, hogy minden lehetőséget kihasználva, egymást is segítve a terepmunkában mégis jelentős eredményeket mutassanak fel. így a jelen kötet összesen 2445 állatfaj Dráva menti előfordulásáról tudósít. Ezekből 69 gerinces faj, a többi gerinctelen, elsősorban a rovarok osztályából kerül ki (2185 rovarfaj). A még fel nem dolgozott vagy itt nem közölt anyagokban is további többszáz faj lehet.
