Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 8., 1995)

Horváth Gy.: Adatok a Dráva-sík területének kisemlős faunájához (Mammalia:Insectivora, Rodentia) gyöngybagoly (Tyto alba Scop.) köpetvizsgálata alapján. - Data to the small mammal fauna (Mammalia: Insectivora, Rodentia) of Dráva lowland based on casts of white owl (Tyto alba Scop.)

HORVÁTH GY.: ADATOK A DRÁVA-SlK KISEMLÓS FAUNÁJÁHOZ 205 Anyag és módszer A Dráva-sík településeinek templomtornyaiban 1985. májusa és 1994. decembere között gyűjtött gyöngybagoly köpetanyagot dolgoztuk fel (1. ábra). A Dráva-sík a Drávamentisíkság, mint mezorégió legdélibb, határmenti kistája (MAROSI, SOMOGYI 1990). A gyűjtött anyag jelentós része egész köpeteket és törmeléket is tartalmazott, de voltak kizárólag törmelékes minták is. A határozás SCHMIDT (1967) és Ács (1985) munkája alapján történt - koponyabélyegek és fogazat alapján - azonban két genus fajainak elkülönítése ezen tulajdonságok alapján, allometriás mérések nélkül nem lehetséges. Az egyik az Apodemus nemzetség, ahol a közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus [Linnaeus, 1758]), a sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis [Melchior, 1834]) és az aprószemű erdeiegér (Apodemus microps [Kratochvíl és Rosicky, 1952]) fajokat erdei egerek (Apodemus spp.) néven foglaltuk össze. A másik a Mus genus, melynek faji és alfaji kérdéseiről részletes tájékoztatást ad BONHOMME et al. (1984), valamint BONHOMME (1992). A hazánkban előforduló házi egér (Mus musculus Linnaeus, 1758) és a güzüegér (Mus spicilegus Petényi, 1882), mely azonos a korábban Mus hortulanus Nordmann, 1840 néven leírt fajjal (CORBET, OWENDEN 1982; BONHOMME 1992), bagolyköpetekből történő elkülönítése a hazai köpetvizsgálatokban még nem terjedt el teljesen. A Mus-ók többségét valójában a házi egér jelenti a köpetekben, hiszen a gyöngybagoly is e kis rágcsálóhoz hasonlóan synantrop faj, mégis együtt kell említenünk a güzüegérrel, mivel nem végeztünk allometriás méréseket. Az egyes kisemlősfajok egyedszámait (1\) gyűjtési helyek szerint táblázatba foglaltuk (I. táblázat). Két különböző időpontban történő gyűjtés esetén a táblázat az összesített adatokat tartalmazza. Ezek után kiszámítottuk az adott lelőhelyek diverzitását a ShannonWiener-formula alapján (PIELOU 1975): H(S)=-Y;p.In p., ahol /?i az i-edik faj egyedszámának aránya a mintában, S pedig a fajok száma. A diverzitás számításával párhuzamosan ODÚM (1971) nyomán a faj-egyöntetűséget, vagy röviden egyenletességet is meghatároztuk a: j-JL In S képlet szerint, ahol H a minta diverzitása, S pedig a fajszáma. Eredmények Ali település köpetanyagának meghatározása során összesen 2839 db kisemlősegyedet határoztunk meg. A rovarevők (Insectivora) rendjén belül a cickányfélék (Soricidae) családjának hat faját azonosítottuk, míg a rágcsálók (Rodentia) rendjének tíz faját és két genusát határoztuk meg. A következő fajok kerültek elő: