Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 8., 1995)

Horváth Gy.: Adatok a Dráva-sík területének kisemlős faunájához (Mammalia:Insectivora, Rodentia) gyöngybagoly (Tyto alba Scop.) köpetvizsgálata alapján. - Data to the small mammal fauna (Mammalia: Insectivora, Rodentia) of Dráva lowland based on casts of white owl (Tyto alba Scop.)

206 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 8. (1995) INSECTOVORA Soricidae Sorex araneus Linnaeus, 1758 Sorex minutus Linnaeus, 1766 Neomys fodiens (Pennant, 1771) Neomys anomalus Cabrera, 1907 Crocidura suaveolens (Pallas, 1811) Crocidura leucodon (Herman, 1780) RODENTIA Gliridae Muscardinus avellanarius (Linnaeus, 1758) Arvicolidae Clethrionomys glareolus (Schreber, 1780) Microtus agrestis (Linnaeus, 1761) Microtus arvalis (Pallas, 1779) Pitymys subterraneus(de Sélys Longchamps, 1836) Arvicola terrstris (Linnaeus, 1758) Muridae Rattus norvegicus (Berkenhout, 1769) Rattus rattus (Linnaeus, 1758) Apodemus spp. = A. sylvaticus (Linnaeus, 1758) A.flavkollis (Melchior, 1834) A. microps (Kratochvfl & Rosicky, 1952) Apodemus agrárius (Pallas, 1771) Micromys minutus (Pallas, 1771) Mus spp. = M. musculus Linnaeus, 1758 M. spicilegus Petényi, 1882 Ha összevetjük a két rendet, vagyis a rovarevők és a rágcsálók fajainak összesített egyedszámát (2. ábra), jól látszik, hogy a Dráva-sík területén a rágcsálók mellett igen jelentős volt a gyöngybagoly cickányfogyasztása is. A teljes anyagot tekintve a genusok közül a Microtus nemzetség fordult elő a legnagyobb %-ban (3. ábra), amit a köpetekben nagy számban jelenlévő mezei pocok (Microtus arvalis [Pallas, 1779]) eredményez. A genus másik, északi el terjedésű faja a csalitjáró pocok (Microtus agrestis [Linnaeus, 1761]), amelyik lényegesen kisebb abundanciával fordult elő. Mindenképpen fontos eredménynek kell tartanunk, hogy all költőhely közül 9 köpetanyagából előkerült (I. táblázat). A második leggyakoribb a Sorex genus volt, amely még az erdeiegerek (Apodemus) nemzetségét is megelőzte. A gyakoriságot tekintve a negyedik megint egy cickány, a Crocidura genus volt. Ábrázolva a négy leggyakoribb genus lelőhelyenkénti %­os megoszlását (4. ábra), jól látható, hogy a Drávához közel fekvő települések köpetmintái­ban - mint Gordisa, Cún, Matty, Zaláta - igen jelentős a cickányok jelenléte. A számított diverzitás és egyenletesség értékeket megvizsgálva (5. ábra), ismét a Dráva közelségében található költőhelyeket kell kiemelnünk. A határozott zsákmánylistából a legnagyobb diverzitás és egyenletesség értéket Zalátán kaptuk, majd Gordisa, Mailáth­puszta, Matty, Cún és Piskó követte. Mindez azt mutatja, hogy a Drávához közelebb található települések körül a bagoly számára táplálékkínálatban gazdagabb élőhelyek vannak, tehát több kisemlósfaj jelent meg a gyöngybagoly táplálékösszetételében.

Next

/
Thumbnails
Contents