Ábrahám Levente: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7., 1992)

Majer J.: Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet zoológiai felmérése (gerinces fauna) 1990-1991. - The zoologic survey of Boronka Nature Conservation Area (Vertebrate fauna)

A fentiek alapján a Boronka-melléki TK-ban is célszerű lenne a lelőhelyek figyelemmel kísérése mellett a rendszeres köpetgyűjtés is. Az eddig megvizsgált anyag nem volt elég reprezentatív ahhoz, hogy a terület kisemlős faunája jellegét elfogadhatóan tükrözze. Tehát mindenképpen fontos lenne a több éven keresztül gyűjtött anyag összehasonlítása. Eredmények A gerincesek vizsgálata során az alábbi megállapításokra jutottunk: A védett terület mozaikszerűen összetett. Az egymás mellett lévő növénytársulások sokszor nemcsak fajösszetételükben, de jellegükben is különböznek, ami a fauna diverzitásában is jelentkezik. A terület kiemelkedő értékeinek felsorolása fonoíssági sorrendben: 1. A terület vipera állománya, mint postglaciális reliktum feltétlenül védendő. 2. A vidraállomány feltétlenül védendő, erre külön programot kell kidolgozni. A területen vidra vadászatra utaló jeleket észleltünk. 3. A lápok és mocsarak állagának megóvása, a kétéltű és halállomány védelme érdekében a halgazdaságok és a természetvédelem érdekeinek egyeztetése. 4. Fokozottan védett madárfajok (fekete gólya, réti sas) költő és táplálkozási helyeinek nyilvántartása és védelme. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondok köszönetet Pintér András zoológusnak, akinek helyismerete és a területtel kapcsolatos értékes tanácsai nagyban megkönnyítették munkámat. Köszönet illeti a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóságot, mert anyagi támogatásuk nélkül, még e szerény munka sem készülhetett volna el. A grafikus ábrázolás Korponai János tanársegéd úr gondos munkájának eredménye. Irodalom BÁLÁT, F. (1956): Hnizdenisovy palene, Tyto alba guttata. (Brehm) v.Hodonine.Cs.Ornitholog XIII. BÁLÁT, F. (1956): Beitrag zur Ernährung der Schleiereule (Tyto alba) in Sudmahren und in den Sudslowakei.Zool.Listy 3. DELY, O. (1967): KétéltűekAmphibia. Fauna Hung., XX. (83), 3.1-80. DELY, О. (1967): Hüllők-Reptilia. Fauna Hung., XX. (130), 4.1-120. FESTETICS, A. (1959 a): Újabb adatok a gyöngybagoly táplálkozásához. Aquila 66: 41-51. GRESCHIK, J. (1910): Hazai ragadozómadaraink gyomortartalom vizsgálata. Aquila 17: 169-179. GRESCHIK, J. (1911): Hazai ragadozómadaraink gyomor- és köpettartalom vizsgálata. Aquila 18: 141-177. GRESCHIK, J. (1923-24): Gyomor- és köpettartalom vizsgálatok: adatok hazánk apró emlőseinek faunájához. Aquila 30-31.: 245-263. KRETZOI, M.& VARRÓK, S. (1952-55): Adatok a gyöngybagoly táplálkozásmódjának állatföldrajzi jelentőségéhez. Aquila 59-62: 451-452.. RÖRIG, G. (1909): Magen und Gewölluntersuchungen heimischer Raubfögel. Arb.Biol.Abt.Gesundheitsamte 7. SCHMIDT, E. (1962-63): Gyöngybagolyköpet vizsgálatok eredményei. Aquila 69-70.: 51-55. SCHMIDT, E. (1967): Néhány adat a gyöngybagoly táplálkozásökológiájához Magyarországon. Aquila, 73-74. 109-117. 373