Ábrahám Levente: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7., 1992)
Tóth L.: Adatok a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet kérész (Ephemeroptera) és álkérész (Plecoptera) faunájának ismeretéhez. - Contribution to the mayfly (Ephemeroptera) and stonefly (Plecoptera) fauna of the Boronka-melléki Nature Reserves
A nem leggyakoribb faja. Magyarország területéről egyike a legrégebben ismerteknek, faunaterületünkön talán a legnagyobb ökológiai tűrőképességgel ez a kérészfaj rendelkezik, a kommunálisan erősen szennyezett vizektől a kristálytiszta forrásvizekig megtalálható, sem pH, sem hőmérséklet ingadozások nem befolyásolják, az időszakosan kiszáradó vizekben rövidesen újra megjelenik. A lárva pocsolyákban, tavakban, de kisebb nagyobb erek, patakok lassú folyású csendes öbleiben lápos, mocsaras területek vizesgödreiben él, a makrofitákon kapaszkodva vagy azok törmeléke alatt, között tartózkodik. A lárva úszó-kapaszkodó típusú, táplálékát szűréssel szerzi, A magyar faunából régóta ismert, MOCSÁRY (1899) 15 előfordulását közölte, amelyek közül 2 a Dunántúl területére esett (Fonyód, Mohács). A későbbi tanulmányokban a pontos lelőhelyadatok közlései lassanként kimaradtak, nagy általánosságban mozgó elterjedtségét, gyakoriságát emelték ki helyettük. A Boronka-melléki TK területéről: Böhönye, 1990.VIII.15.1 ç imágó leg. Ábrahám; Nagybajom: 1990.VII.13. 2$ imágó leg. Ábrahám; - Soponyai-halastó 1990.IV. leg. Németh, - 1991.X.4. 10 lárva leg. Tóth L.-S., 1991.X.5. 25 lárva leg. Tóth L.-S., - fiasító medencék, 1991.X.4. 8 lárva leg. Tóth L.-S., 1992.IV.14.20 lárva leg. Tóth L.-S.; Mesztegnyő: Búsvári-halastó, 1991.X.4.3 lárva leg. Tóth L.-S., 1992.IV.14.5 lárva leg. Tóth L.-S.; Nagybajom: Aranyosi-patak lencsenpusztai mellékága, 1991.X.4. 24 lárva Tóth L.-S.; - Lencsenpusztai halastó, 1991.X.4. 30 lárva (alig meghatározható kicsinységűek) leg. Tóth L.-S., 1992.IV.5. 16 lárva Tóth L.-S. Heptagenia flava (Rostock, 1877) - A faj eddigi ismereteink szerint csaknem egész Európában elterjedt az északi tájak, így Nagy-Britannia és Skandinávia kivételével. Magyarországon elterjedt, azonban sehol sem gyakori, a Dunántúlról: Budapest, Komárom, Simontornya, Velence lelőhelyekről ismert. Lárvája kisebb-nagyobb lassan folyó vizekben fejlődik, úszó-kapaszkodó, a sekélyebb, partközeli szakaszokon köveken, fadarabokon kapaszkodik, növényi planktonból álló táplálékát szűri és kaparja. Az imágó irodalmi adatok szerint májustól augusztusig repül. A Boronka-melléki TK területéről csak 1 lelőhelye ismert: Nagybajom, 1991. VI.10. IcFlç leg. Ábrahám. Rhitrogena germanica Eaton, 1885 - A faj Nyugat-, Közép- és Kelet-Európában terjedt el, de előkerült helyenként Észak- és Dél-Európából is. Kisebb-nagyobb folyóvizekben fejlődik az úszó-kapaszkodó típusú lárva, kövek, fadarabok alól, illetve azokról gyűjthető, táplálékát, amely növényi planktonból áll a vízből gyűjti, illetve tárgyak felületéről kaparja, irodalmi adatok szerint. Univoltin faj. A magyarországi előfordulására vonatkozó adatok felülvizsgálatra szorulnak. A korszerűbb módszerekkel magam sem vizsgáltam a nem fajait, így a Boronka-melléki TK-ben gyűjtött példányt a későbbiekben revideálni kívánom. Nagybajom: Soponyai-halastó, 1991.VII.31. TóthS. 93
