Ábrahám Levente: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7., 1992)

Tóth L.: Adatok a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet kérész (Ephemeroptera) és álkérész (Plecoptera) faunájának ismeretéhez. - Contribution to the mayfly (Ephemeroptera) and stonefly (Plecoptera) fauna of the Boronka-melléki Nature Reserves

Plecoptera Isoperla grammaŭca (Poda, 1761) (=Phryganea grammatica Poda,1761 = Perla virescens Pictet, 1833 = Chloroperla fusci­pennis Stephens, 1835 = Chloroperla laterlais Stephens, 1835 = Chloroperla media Stephens, 1835 = Chloroperla venosa Stephens, 1835 = Chloroperla rufescens Stephens, 1835 = Perla virens Zetterstedt, 1840 = Perla affinis Pictet, 1841 = Perla Chlorella Rambur, 1842 = Chloroperla strandi Kempny, 1900 = Chloroperla codinai Navás, 1922) A faj egész európában elterjedt, ahol a síkság, dombvidék és a középhegység kisebb-na­gyobb folyóvizeiben él, sőt egyes adatok szerint lápos, mocsaras területek vizesgödreiből is gyűjtötték. Az imágót Magyarországról MOCSÁRY (1899), PONGRÁCZ (1914) kimutatták, lárváját a Dunántúlon a Bakony hegységből sikerült kimutatnom 1989-ben. Az imágó V-VI1I. hónapokban repül. A lárva euryök, a környezeti hatásokkal szemben - az erőteljes vizszeny ­nyeződéstől eltekintve - tűrőképes. Lassabban folyó, köves aljzatú patakokból gyűjtöttem. Boronka-melléki TK: Hosszúvíz: Kisgyótai erdő, Boronka-patak mellékere, 1992.IV.15. leg. Tóth L.-S. Nemoura cinerea (Retzius, 1783) (= Perla cinerea Retzius, 1783 = Nemoura variegata Olivier, 1811 = Nemoura affinis Stephens, 1835 = Nemoura paliida Stephens, 1835 = Nemoura annulata Stephens, 1835 = Nemoura fuliginosa Stephens, 1836 = Nemoura microphthalma Pictet, 1836 = Semblis pallipes Burmeister, 1839 = Nemoura lunata Rambur, 1842 = Nemoura lobulata Navás, 1918) A faj Európa egész területén valamint Közép-Ázsiában terjedt el, a nem, de talán az egész rend legközönségesebb faja. Euryök szervezet, csak a legpusztítóbb környezeti tényezőket képtelen elviselni. Változékonysága és gyakorisága lehetett az oka, hogy számos taxonómiai félreértés történt vele kapcsolatban. A Kárpát-medencéből, így a mai Magyarország területéről már MOCSÁRY (1899) közölte a Fauna Regni Hungariaeben. A Dunántúl területéről, a hegyvidékekről minden a csoporttal foglalkozó szerző közölte az előfordulását, de Somogy megye egész területéről csak AUBERT (1966) tesz említést Somogy lelőhelyű példányról. A Boronka-melléki TK területéről mind a lárvát, mind az imágót sikerült gyűjtenünk. A hazánk­ban csak töredékesen ismert fenológiájához értékes adatokat, felmérési lehetőségei biztosít Tóth Sándor Malaise csapdás vizsgálata. Gyótapuszta: Gyótapusztai-ér, 1992.IV.15. 1 lárva, 1 $ imágó leg. Tóth L. - S.; Hosszúvíz: Boronka-patak 1991.IV.14. - VIII.26. Malaise csapda leg. Tóth S. (táblázatban részletezve); 1992.ÍV.14. 6 lárva, l<f, 1 <j> imágó leg. Tóth L. - S.; 1992.tV.15 . 5 lárva, lcf\ 2 $ imágó leg. Tóth L. - S.; - kertekaljai ere: 1992.IV15. 2 lárva 1 &, 1 $ imágó leg. Tóth L. - S.; - erdei mellékér: 1992.IV.15. 17 lárva, 2 d", 3 9 imágó leg. Tóth L. - S.; Hosszúvíz: Gyótai-árok: 1992.IV.15. 16 lárva 1 cf, 1 <j> imágó leg. Tóth L. - S.; Nagybajom: 1989.IV.22. 1 9 imágó leg. Ábrahám; 1990.IV.27 1 c» imágó leg. Ábrahám; 1991.IV.26. lcF, 1$ imágó leg. Ábrahám, ­Soponyai halastó 1990.IV.11. leg. Németh, - Boronkai-patak (a gát fölött és alatt) 1992.IV.14­15.71 lárva 3cf, 4ç imágó leg.TóthL. - S.; Mesztegnyő: Búsvári halastó kifolyása 1992.IV.14. 3 lárva leg.Tóth L., Boronkai-patak, 8 lárva 5c?; 6$ imágó leg. Tóth L.-S.; Nagybajom: Aranyosi-patak: 45 lárva 13 <f, 12 ç» imágó leg. Tóth L.-S. 1992.IV.14. - Lencsenpusztai mellék-ág: 1992.IV.15. 5 lárva 2cf, 2ç» imágó leg. Tóth L.-S. 94

Next

/
Thumbnails
Contents