Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)

Iharos Gy.: A Barcsi borókás Tardigrada faunája. - The Tardigrada fauna of the Barcs Juniper Woodland, Hungary

1. ábra. Gyűjtőhelyek a Barcsi borókás tájvédelmi körzet területén. 1: Darány, Kuti-őrház, 2: Darány, borókás-nyíre

s, 3: Bárány, Nagyberek K-i széle, 4: Barcs, Rigóc-patak melléke, 5: Barcs, halastó, 6: Darány, Szűrűhely-folyás, 7: Darány, Nagyberek, 8: Darány, Tíva-tavak, 9: Darány, Nyírkút, 10: Darány, Csikota, 11: Darány, Kerek-tó, 12: Darány, láperdő, 13: Szulok, Aranyospuszta, 14: Darány, autós pihenő, 15: Darány, égerláp, 16: Barcs, Joldaerdő. eddig soha nem látott mértékben kiszáradtak. Most ősszel már csak a 9 halastó némelyikében volt egy kis víz... A Nagyberek, amely talán még soha nem volt ilyen száraz, teljes egészében kiszáradt..." /Pécs, 1983. nov. 10/. Ezt az adatot azért tartom fontosnak közölni, mert a súlyos aszály rányomta bélyegét a Tardigrada népességre is, és megokolja a negatív minták magas számát: ilyen 85 volt /43 1°l'. A Tardigradák aktív életműködése szempontjából legfontosabb tényező a nedvesség, akár cseppfolyós, akár páratartalom alakjában. Ui. a medveállatkák a levegő oxigénjét testfalukon át veszik fel a rátapadó vízréteg közvetítésével. Ща élőhelyük kiszárad, összezsugorodnak, "Taödön-formát" vesznek fel, ebben az ún. kryptobiotikusi állapotban átvészelik a szárazságot. Azonban nem minden faj .képes erre, hanem csak a xerofil és eurytop fajok, valamint néhány hygrofil faj is, de a nagyobb és tartósabb nedvességet kedvelő stenohygr és hydrofil fajok nem tudják elviselni a tartós szárazságot, nem képesek kryptobiózisra. Az aszály hatásának tulajdonítható, hogy az 1983. szept. 1-3. között gyűjtött 56 mintából 40-ben nem találtam Tardigradákat, pedig az ugyanerről a területről 1983. március, április és november hónapokban szedett mintákban bőven volt medveállatka, előkerült mind 72