Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)
Zombori L.: Adatok a Barcsi borókás növényevő darazsainak ismeretéhez (Hymenoptera, Symphyta). - Contribution to the Symphyta fauna of the Juniper Woodland of Barcs, South Hungary (Hymenoptera)
valószínűleg behurcolták/. Hazánkban igen közönséges: áprilistól augusztusig fogták. Az álhernyó perjéken fejlődik, egy irodalmi adat az égerfát is említi. Az irodalmi adatok szerint évente egy nemzedéke repül, ám a hosszú repülési idő inkább sugall 2-3 nemzedéket, mint egyet. . 33. Stethomostus fuliginosus /SCHRANK, 1781/. Barcsi Ósborókás, berek 1978. VIII.29. leg. Tóth S. /3 <J/. Barcsi borókás Rigóc mentén 1981.VII.16. Zombori L. /1 d 1 /. - Viszonylag gyakori, holarktikus elterjedésű faj. Hazánkban is sok helyen előfordul, ahol tápnövénye: a torzsika boglárka megtalálható. Az ivarállatok a hazai repülési adataink szerint májustól szeptemberig mozognak, így évente legalább 2, esetleg 3 nemzedéke is kifejlődhet. 34. Stethomostus funereus /KLUG, 1814/. Barcsi Ósborókás, Bárány 1978. VII.8. leg Tóth S. /l o/. - Viszonylag ritkán gyújtott faj, amit Európán kívül Törökországban és Szibériában is megtaláltak. Magyarországról ezideig egyetlen hím példányát Tákoson /Bockereki-erdő/ fogták júniusban. A darányi példány így második bizonyított hazai lelőhelyünk. Az álhernyó és életmódja ismeretlen. 35. Blennocampa pusilla /KLÛG, 1814/. Bárány, Ósborókás 1975. IV.28. leg, Tóth S. /l o/. - Európában és Szibériában elterj.edt faj. Hazánkban közönséges. Eddig csak májusban és júniusban fogták, így fenti áprilisi gyűjtőnapja új fenológiai adat. Az álhernyók a rózsa összesodort levelének csövesekéiben táplálkoznak. Kertészeti szempontból kártékony. 36. Mesoneura opaca /FABRICIUS, 1775/. Bárány, Ósborókás 1975. IV.28. leg.Tóth S. /1 o/. - Észak- és Közép-Európában elterjedt faj. Nem tartozik a gyakran gyűjtött fajok közé, hazánban is csak néhány lelőhelye ismert. Lévén szűznemzéssel szaporodó faj, feltűnő a test színezetének változékonysága. Az álhernyó a tölgyfa levelén fejlődik. d. Tenthredininae 37. Aglaostigma aueupariae /KLUG, 1814/. Barcsi Ósborókás Nagyberek 1984. IV. 20. Petrovics Zs. /1 a/. - A Palaearktikumban elterj.edt faj. Hazánkban gyakori. Az álhernyók a közönséges és az északi galaj levelein fejlődnek. 38. Aglaostigma fulvipes /SCOPOLI, 1763/. Darány, Ósborókás 1975. IV.30. leg. Tóth S. /1 o_/; Hungária Darány védett erdő 1975. IV.23 leg. Papp J. /l о"/. - Északés Közép-Európán át Szibériáig elterjedt, gyakori faj. Az előző fajhoz hasonlóan hazánkban is mindenütt előfordul, ahol az álhernyó tápnövénye, a közönséges és tejoltó galaj előfordul. 39. Tenthredopsds tesselata /KLUG, 1814/. Darány, Ósborókás 1975. IV.28. leg. Tóth S. /2 o/; Darány, Ósborókás 1975. IV.30. leg. Tóth S. /1 o/; Hungária Darány védett erdő 1975. IV. 23 leg. Papp J. /l â/. - Egész Európában es a Kaukázusban 3.1'forduló, viszonylag gyakori faj. Hazánkban is sokfelé gyűjthető. Hazai repülési adataink a környező országokéhoz viszonyítva korai. Az álhernyó és a tápnövény ismeretlen. 40. Tenthred оp sis stigma /FABRICIUS, 1798/. Barcsi ósborókás, Csikota 1977.V. 2. leg. Kasper Á. /1 ó*/; Darány, Ósborókás 1976. VI. 11 leg. Tóth S. /1 ó*/; Hungária Darány védett erdő 1976 .V. 18 leg. Papp J. /4 о/., - Észak- és Közép-Európában előforduló faj. Hazánkban több helyen gyűjtötték. Álhernyója é s életmódja ismeretlen. 41. Rhogogaster viridis /LINNAEUS, 1758/. - Darány, Ósborókás, Kutatóház környéke 1975. VII.15. leg. Tóth S. /1 o/. - A Holarktikumban elterjedt^faj. Hazánkban réteken, vízfolyások mentén gyakori. Az élő példányok élénk zöld színűek, aranyos ragyogású szemekkel. Múzeumi példányai gyorsan fakulnak, a zöld szín elbomlása révén gyakran sárga vagy piszkossárga alapszíntől a barnáig színeződhetnek. Álhernyója égerfa éevelén fejlődik. 42. Tenthredo omissa /FÖRSTER, 1844/. Barcsi ósborókás, Kutatóház környéke 1978. VIII.27. leg. Tóth S. /1 o, 2 ó*/. - Egész Európában előforduló faj. Hazánkbr sok'helyen gyűjtötték. Nyáron, kora ősszel repül. Az álhernyó és életmódja ismeretlen. 43. Tenthredo zonula KLUG, 1814. Hungária Darány védett erdő 1976. V.18 leg. Zombori /3 d/. - Közép- és Dél-Európában, Libanonban, Izraelben, Törökországban és Szíriában előforduló, viszonylag közönséges, apró termetű faj. Hazánkban elég gyakori. Álhernyóját nemrég mutatták ki közönséges orbáncfüvön. Ismert repülési hónapjai: június, július és augusztus; így darányi adata ebből a szempontból új. 44. Pachyprotasis rapae /LINNAEUS, 1767/. Barcsi ósborókás halastó körül 1982.V.18 ¥éber M. /l d 1 /. - Az egész Holarktikumban elterjedt, nagyon közönséges faj. Hazánkban is mindenütt előfordul, ahol tápnövényei: bakfű, oroszlánszáj, görvélyfű, aranyvessző és kőrisfa élnek. d. Nematinae • 45. Priophorus brullei DAHLBOM,. 1835. Hungária Darány védett erdő 1976.V.18 leg. Papp J. /1 о/. - Egész Európában, a Kaukázusban, továbbá kelet felé KeletSzibériáig elterjedt. Uj-Zélendba behurcolták. Hazánkban sok lelőhelye ismert. Gakran mint a málna kártevőjét idézik, de más szederféléken is előfordul, alkalmanként madár vagy más néven veres berkenyén is táplálkozik. Évente legalább 2, esetleg 3 nemzedéke is kifejlődik. 175
