Borhidi Attila: A Zselic erdei (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 4., 1984)

asszociációnak nevezett egységek azonosak Matuszkiewicz, valamint KARPÁTI és JTJRKO /1961/ rasszaival. - Az anthropmorf rassz kifejezést nem tartom szerencsének, mert születésétől kezdve heterogén jellegű volt, ami használatát kockázatossá teszi. Helyes lenne helyette egy egyértelmű* új fogalom bevezetése és a rendszerbe való következetes, normenklaturailag is szigorúan meghatározott beépítése, amely valószínűleg véget vetne a különböző értelmű variánsok és szubasszociációk ellentmondó halmazának. A vázolt elvi és nomenklatúrái meggondolások következetes keresztülvitele, valamint a régi Gebietsassoziationok szükségszerű felbontása és az új asszociáció-elnevezések kellemetlen kötelességet róttak a Fagion illyricum monográfusára. Az utóbbi időben egyre több jugoszláv szerző is szakított a régi területi elnevezéssel és kettős névvel nevezték el társulásaikat /JOVANOVIĈ", TREGUBOV, WRABER, KOŜIR stb./. Ezeket a legmesszebbmenőén figyelembe vettem és az eredeti auktorneveket lehetőség szerint mindenütt megtartottam, s attól csak synonymia vagy prioritás esetében tértem el. Alkalmaztam továbbá azt az elvet, hogy két különböző asszociációcsoportba tartozó társulásnak ne legyen azonos a neve. Az ellenkezője igen zavaró és éppoly abszurd, mintha a rendszertanban két különböző családba tartoznának ugyanazon genus fajai. így nem beszélhetünk Abieti-Pagetum croaticum-ról, Querceto-Carpinetum oroaticum-ról, Acereto-Fraxinetum illyricum-ról stb,,mert az Abieti-Fagetum Bartsch nem a Pagion illyricumba tartozik, a Querceto-Carpinetum és Acereto-Fraxinetum pedig gyűjtőnevek, azaz több társulás nevei.Ezek helyett új asszociációneveket kellertt adni. Igyekeztem találó, az asszociációra valóban jellemző fajról adni az új nevet és hangsúlyoztam, hogy ezeket kizárólag a rendszer egysége és áttekinthetősége miatt vezettem be, mivel felfogásom szerint "a cönológia lényege nem az új nevek adása, hanem a vegetáció összetételének és törvényszerűségeinek vizsgálata" /BORHIDI 1963/. Ennek ellenére, mint az várható is volt, a legtöbb kritika az uj nevek miatt érte munkámat. GLAVAĈ /1968: 136/ azt állította, hogy az új nevek alkalmazása jogosulatlan és csak félreértésekre vezet, holott ennek pontosan az ellenkezője igaz, mert nyilvánvalóan a szinonim nevek alkalmazása okozza a félreértéseket. GLAVAĈ /u.ott/ javasolta, hogy az új neveket nemzetközi döntőbizottságnak kellene jóváhagynia. Ez később be is következett olyan formában, hogy a Nemzetközi Növényszociológiai Társaság egy Nomenklatura Bizottságot hozott létre, melynek magam is tagja voltam. Ez a bizottság Barkman, Moravec és Rauschert vezetésével kidolgozta a növénytársulások nevezéktanára vonatkozó szabályzatot és 1979-ben közzétette a Vegetatio c. folyóiratban. E szabályzat értelmében a Fagion ilLlyricum valamennyi társulására általam javasolt új asszociáció név érvényes.