Borhidi Attila: A Zselic erdei (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 4., 1984)

II. A ZSELIC ERDŐTÁRSULÁSAI ÉS ERDÖTÍPUSAI A Zselic erdőit származásuk szerint két csoportra oszthatjuk: 1. Természetes erdők. Idesoroljuk mindazokat a természetes, vagy többé-kevésbé eredeti erdőállományokat, melyek mind állományalkotó fafajok, mind aljnö­vényzetük tekintetében megfelelnek a táj és termőhely adta eredeti viszo­nyoknak. 2. Kulturerdők. Ilyennek tekintjük azokat az erdőállományokat, melyek mester­séges úton keletkeztek és sem az erdőalkotó fafajok minősége, sem az alj­növényzet összetételében nem tükrözik a táj és termőhely eredeti növényta­karóját. Az első csoportba tartoznak az ezüsthársas-kocsánytalan tölgyes erdők /részben/, a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek /beleértve a rontott gyertyá­nosokat is/, a kocsánytalan tölgy-, ezüsthárs-, gyertyánelegyes bükkösök, a szillel és magyar kőrissel elegyes kocsányos-tölgyes ligeterdők /részben a meg­felelő termőhelyen létesített elegyetlen állományok is/ végül a kőris-elegyes és elegyetlen patakparti égerligetek. A második csoportba sorolom az elegyetlen cseres, dombháti kocsányostöl­gyes, az elegyetlen fekete- és erdei fenyves valamint a kocsányos és kocsány­talan-tölgy-elegyes erdei fenyves erdőket, továbbá a különböző egyéb idegen fa­fajok telepített erdőit /magyar tölgy, fekete dió, duglasz fenyő, vörösfenyő, akác stb./. A. Természetes erdők A természetes erdőket zonalitás szempontjából ismét két csoportra oszt­hatjuk: a/ Klimatikus tényezők által kialakított, vegetációs övet alkotó zo­nális erdőkre és b/ azonális, talajvíztől befolyásolt ligeterdőkre. SOÓ Rezső növénycönológiai rendszerének értelmében /1962/ előbb az azonális ligeterdőket tárgyaljuk. A ligeterdők A euroszibériai övezet kisebb-nagyobb folyóvizei mentén, árterein periodi­kusan, vagy időszakosan elárasztott hordaléktalajókon, vagy ritká.bban lápi er­dőtalajokon kialakult erdőtársulások, melyek kialakulása és cönológiai jellege szorosan kapcsolódik a talajban - ritkábban a talaj felszínén is - végbemenő vízmozgásokhoz. Az elárasztás! időtartamától, a folyóvíz sebességétől, oxigén­tartalmától és a talajvízszint mozgásától függően különböző ligeterdőtársulá­sokkal illetve erdőtípusokkal találkozunk. 49

Next

/
Thumbnails
Contents