Borhidi Attila: A Zselic erdei (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 4., 1984)

a geobotanikusok számos kísérletet tettek. Szék ismertetésére és értékelésére ehelyt nincs mód. így a következekben röviden ismertetem az asszociáció fogalmának SOÓ által kifejtett /1958/ és általam is követett értelmezését és nomenklatúráját, melyet a fent vázolt probléma következetes és egyértelmű, megoldásának tartok, és amely lényegében megegyezik BRAUN-BLANQUET újabban /196I/ követett asszociáció-felfogásával. Ez az asszociáció-fogalom azon a meggondoláson alapul, hogy az asszociációnak, mint a vegetáció fejlődéstörténeti-ökológiai egységének meg van a kialakulási és fejlődési központja, ahol a társulás a legjellegzetesebb, jellemző és állandó fajokban a leggazdagabb. Innen azonban a társulás más területekre is átterjedt a földtörténet folyamán, miközben jellemző fajait - vagy azok egy részét - megtartva ugyan fajkombinációjában elszegényedett, ugyanakkor viszont az újonnan elfoglalt terület flórájából más fajokkal gazdagodott. így az eredeti asszociációnak több területileg elváló képviselője alakult ki, melyek karakterfajok tekintetében összetartoznak, de egyszersmind területi differenciális fajokkal el is válnak. Nevezik ezeket az egységeket földrajzi variánsoknak, mások rasszoknak anélkül azonban, hogy a cönológiai" rendszer számára világosan meghatároznák értékét. Ezeket a rasszokat vagy földrajzi variánsokat tulajdonképpen territoriális vagy regionális asszociációknak kell tekintenünk, hiszen egy adott területen kizárólag ez képviseli az illető társulást. A Gebietsassoziation-elnevezést szándékosan kerüljük, mivel ezzel a névvel többnyire cönológiailag heterogén társuláskomplexusokat illettek. Egy-egy önálló regionális asszociáció általában egy flóravidéken, vagy flórajárásban alakulhat ki, a társulás természetétől függően. A közös karakterfaj-kombinációval összekapcsolt regionális asszociációk összessége nem tévesztendő össze Knapp Hauptassoziation fogalmával, mely egyrészt sokkal nagyobb, másrészt heterogénebb egység is. Javasoltam a Synassociatio elnevezést, azzal a nyomatékos megjegyzéssel, hogy a "Syn-" nem heterogenitást jelent, hanem az összetartozó regionális aszszociációk összességét és-egységét, mely a területi asszociáció és az alcsoport között áll. A szubasszociáció rangján értékeljük az egyes területi asszociációkon belül kialakult, termőhelyi különbségeken alapuló kisebb egységeket, melyek ökológiai fajcsoportokkal - mint differenciális fajokkal- jellemezhetők. Ezek több területi asszociáción belül párhuzamosan is kialakulhatnak anélkül, hogy genetikai kapcsolat volna köztük. A regionális és synasszociáció fogalma csak akkor lehet egyértelmű, ha nomenklaturailag is határozott különbséget teszünk köztük. így a synasszociációt mindig kettős növénynéwel látjuk el, a társulás egyik jellemző fajáról és a társulásalkotó növényfajról /v.ö.Soó 1959/ pl. Vicio oroboidi-Fagetum. A regionális vagy territoriális asszociációt a synasszociáció neve után írt földrajzi • névvel jelöljük. Pl. Vicio oroboidi-Fagetum croaticum. Ezek a fogalmak tartalmukat tekintve nem újak, csupán nevüket tekintve azok. Használatukkal elkerülhető az a fogalmi bonyodalom, amely a már használatos nevek eltérő értelmezéséből eredt. Hogy az általam használt két fogalmat világosabbá tegyem, összehasonlításul idézem MATUSZKIEWICZ-nek TÜXEN által /1962/ mintaszerűnek ítélt igen kiváló fenyves monográfiáját /1962/. MATUSZKIEWICZ és TÜXEN itt használt Territorial-Assoziation-ja tartalmában tökéletesen fedi a Synassoziatio fogalmát, míg az általam regionális, vagy territoriális 47