Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága III. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3., 1983)
Józan Zs.: A Barcsi borókás fullánkos (Hymenoptera, Aculeata) faunája, I. - The Aculeata fauna of the Juniper Woodland of Barcs, Hungary
Ammophila sabulosa (LINNAEUS) - 1: 1982. VI. 16. 1 о 3 3; 2: 1980. VII, 27. 2 o; 5: 1982. VIII. 10. 2 o; 6: 1982. VIII. 10. 1 ó*; 7: 1982. VI. 16. 1 о; 11: 1974. VI. 15. 1 с?, - Széles ökológiai türéshatárú, közönséges faj. A vizsgált területen a genus leggyakoribb faja. A hűvös biotópokat is lakja. Sceliphron destillatorium (ILLIGTER) - 2: 19 80. VII. 27. 1 o. - Hazai elterjedéséhez képest a borókásban ritka. További előfordulásaira lehet számitani. Dolichurus corniculatus ( SPINOLA) - 5: 1982. VI. 16. 1 & - Igen ritka hegyvidéki faj. Eddig csak a Kőszegi-hegységből ismertük (BAJÁRI 1957). A Kuti-őrház mögötti fiatal tölgyes szélén került elő egyetlen példánya. Bembbc oculata LATR. ssp. pannonica MOCSÁRY - 1: 1982. VII. 18. 1 о 1 3, VIII. 10, 1 o. - Szűk ökológiai türéshatárú, a vizsgált területen csak a kifejezetten xerotherm biotópokban lakó faj. Bembbc rostrata (LINNAEUS) - 1: 1980. VII. 27. 1 о 2 3, 1982. VII. 18. 1 о 4 3\ 2: 1980. VII. 27. 1 o; 4: 1982, VII. 18. 1 a 5 3; 20: 1982. VIII. 10. 1 3. - A borókásban á nyilt homokfelületeken és azok közvetlen közelében gyakoribb, mint az előző faj. Főként a Thymus serpyllum virágait látogatja. Befnbecinus tridens (FABRIC'S) - 1: 1980. VII. 27. 2 o; 2: 1982. VIII. 1С. 2 о 2 3; 3: 1963. VI. 24. 2 о*; 6: 1982. VII. 18 ч . 1 о 1 3; 10: 1982; VII. 18. 1 о; 11: 1974. VI. 15. 2 3; 21: 1982. VIII. 10.' 1 о 2 о*. - Valamennyi olyan biotópban előfordul, ahol nyilt homokfelület található. A borókás alap faunájának jellegzetes faja. Tápnövényei a Daucus carota, Seseli varium, Silaum peucedanoides, Solidago gigantea. Bembecinus hungaricus PRIVALDSZKY - 1: 1982. VI. 16. 1 3; 1982. VIII. 10. 2 o; 5: 1963. VI. 24. 1 c?.. »• Az előző fajnál jóval ritkább, szórványos előfordulású. Ökológiai igényei is ahhoz hasonlók. Philanthus triangulum (PABRICIUS) - 5: 1982. VII. 18, 1 { 1 ti 1 ; 6: 1981. VII. 3. 1 31 - Hazánkban mindenütt közönséges. A vizsgált területen elterjedése tisztázásra szorul. Cerceris albofasciata (ROSSI ) - 1: 1982. VI. 16. 1 ó*; 2: 1980. VII. 27. 1 о - A Dél-Dunántúlon csak néhány lelőhelye ismert (BAJÁRI 1956b). A vizsgált területen sem gyakori. A meleg biotópokhoz ragaszkodik. Tápnövénye az Allium sphaerocephalum. Cerceris arenaria (LINNAEUS) - 1: 1982. VI. 16. 2 6; 2: 1981. VII. 3. 1 3; 6: 1981. VII. 3. 1 3; 6: 1981. VII. 3. 1 о 2 3; 8: 1978. VIII. 21. 1 о 2 3; 18: 1982. VIII. 10. 1 о 3 3; 19: 1982. VIII. 10. 4 3; 21: 1982. VIII. 10. 3 cf. - Az eddigi vizsgálatok szerint a terület leggyakoribb Cerceris faja. Széles ökológiai türéshatárú, csak a kifejezetten hűvös biotópokban nem gyakori. Tápnövényei az Allium sphaerocephalum, Seseli varium, Silaum peucedanoides és a Solidago gigantea. Cerceris dacica SCHLETTERER - 1: 1982. VI. 16. 1 3; 5: 1982, VII. 18. 1 o; 6; 1982. VII. 18. 1 o; 8: 1978. VIII. 21. 1 o. - A Dél-Dunántúlról csak 2 lelőhelyét közlik (BAJÁRI 1956b). Főképp szegélytársulásokban került elő Allium sphaerocephalum és Seseli varium virágain. Cerceris hortivaga KOHL - 6: 1982. VIII. 10. 1 o; 7: 1981. VII. 3. 1 o. - Hideg és nedvességkedvelő faj. A Praeillyricumban eddig csak Simontornyáról közölték (BAJÁRI 1956b). Cerceris quinquefasciata (ROSSI) - 2: 1979. VII. 8. 1 3 (T.); 4: 1982. VI. 16. 1 3 6: 1981. VII. 3. 1 cf. - Hazánkban közönséges, gyakori faj. A borókásban jóval ritkább. Tápnövénye: Jasione montana. Cerceris ruficornis (FABRICIUS) - 1: 1982. VI. 16. 1 3. - Meglehetősen közönséges palaearktikus faj. Borókásbeli elterjedését további kutatásokkal tisztázni kell. Az Allium sphaerocephalum virágján gyűjtötték. 98
