Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága III. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3., 1983)

Uherkovich G. – Kádár G.: A Mocsila láptó (Barcsi borókás) limnológiai-algológiai viszonyairól. - On the limnological-algological conditions of the „Macsila” swamp-pond (Juniper Woodland of Barcs, Hungary)

Az oldott oxigéntartalom jelentős telítettségi hiányt mutatott ( 34,8 %), amit a magas KKnO -os (15,0 és 15,8 mg/l) illetve К Cr О -es oxigénfogyasztási értékek (78,0 és 81,0 mg/l) jól magyaráznak s egyben utalnak arra, hogy a vizben jelentős mennyiségű szerves anyag van. A szerves anyagok lebomlása következtében az ammónium-ion koncentráció nagyobb 1 mg/l-nél, a nitrit-ion koncentráció 0,06 és 0,08 mg/l, mig nitrát-iont nem lehetett kimutatni a vízből. Az összes keménység 3,1 és 3,8 nK , ebből következik, hogy az 5 nK nál kisebb keménységű lágy vizek, amelyek szabad szénsavat alig tartalmaznak, mészre agresszívek (ÖLLÖS 1972). A fentiekkel magyarázható-, hogy a Ca és a HCO koncentrációjának relativ mennyisége magas. A lúgosság vagy savkötő képesség és a hidrogénkarbonát mennyiség gyakorlatilag azonos szinten volt, mindkét vizsgált minta esetén. Az ortofoszfát tartalom a mintákban, a módszer érzékenysége (0,01 mg/l) alatti koncentrációban volt jelen. Ahhoz, hogy a különböző foszfor-formák meghatározhatók legyenek, szükség van további részletes vizsgálatok elvégzésére (DOBOLYI 1979, FELPÖLDY 1981). Az a-klorofill értékei (52,0 és 84,0 mg/m ) magasnak bizonyultak, FELPÖLD'ü (1974) trofitás fokozatai szerint eutrofikus. A bakteriológiai vizsgálatok szerint a heterotróf csiraszám 37 °C-cn 1,02-39,0 . 10 csira/ml, az E. coli 0-11,5/ml értékek között volt. E vizsgálatok alapján a tó vize kissé szennyezettnek minősül (ÖLLŐS 1972). A vízminták ionösszetételét a 2. ábra mutatja. Ez alapján is kitűnik, hogy a kationok közül a Ca és Mg , mig az anionok közül a HCO, és a SO " ionok dominálnak. Mig az április 6-i vizsgálat szerint Mg Ca - HCO -os a viz, addig a május 25-i vizsgálat alapján Ca - HCO,-os, A gyűjtött algológiai minták főbb jellegzetességei 1. 1982. IV. 6-án a tavaszi aszpektus megismerésére vettünk mintákat a láptó . planktonjából. A mintavétel ekkor és a következőkben is jobbéra HD-10 jum-os (Nytal) planktonhálóval történt. Metodikailag megjegyzendő, hogy a szokványos u.n. 25-ös planktonhálóval szemben ez a 10 /jm-os háló a. nanoplankton nagyon kevés tagja kivételével minden planktonszervezetet visszatart, igy az ilyen hálóval a valós előfordulási arányoknak majdnem teljesen megfelelő planktonminta vehető. A háló-minták adatait esetenként kiegészítettük merített minták centrifugátumából nyert adatokkal. Az emiitett tavaszi minta igen változatos taxonómiai összetételű fitoplankton-aszpektusról tanúskodott, amelyben azonban tömegesen egy szervezet sem szaporodott el. Viszonylag nagyobb egyedszámban a Trachelomonas volvocina, az Eudorina elegáns, továbbá a Microthamnion kuetzingianum, egy Microspore sp. (M. flcccosa ?) és Oedogonium spp. voltak ekkor az együttesben jelen. A taxonómiai összetétet gazdagságét több Euglenophyton (Phacus alatus, Ph. anomalus, egyéb Phacus-, továbbá több Trachelomonas- és Lepocinclis-rfaj), néhány sajátos Pyrrhophyton (Katodonium notatum, Peridinium willei, P. bipes, Cryptomonas spp.), érdekes Ophiocytium-előfordulások, végül a Conjugatophyceae-taxonok nagyobb száma (több Pleurotaenium-, Closterium-faj, Cy lind г осу stis brebissonii stb.) hangsúlyozzák. Utóbbi csoportbeli előfordulások, de az a tény is, hogy a kovamoszatok közül leginkább az Eunotia és Pinnularia nemzetség fajai voltak jelen, jelzik, hogy enyhén savanyú vizről van szó. A már emiitett Trachelomonas volvocina mellett egy hozzá morfológiailag hasonló, de nem rokon szervezet, a Chrysococcus minutus var. 8