Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága III. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3., 1983)

Uherkovich G. – Kádár G.: A Mocsila láptó (Barcsi borókás) limnológiai-algológiai viszonyairól. - On the limnological-algological conditions of the „Macsila” swamp-pond (Juniper Woodland of Barcs, Hungary)

multípora nagyobb számú egyede is érdekes összetevője az együttesnek. A taxonómiai részben az l-es szám jelzi ebben a tavaszi aszpektusban való előfordulást. A minta feldolgozása előzetes tájékoztatásul szolgált. Ez meggyőzött bennünket arról, hogy - túl a természetvédelmi terület viztereinek tipizálását szolgáló x

vizkémiai-limnológiai feldolgozáson - érdemes ezt a vizet algológiailag is feldolgozni. 2. 1982. V. 25-én a tavasz végi-nyár eleji plankton-aszpektus tanulmányozására vettünk mintákat, mégpedig a) a partközeiből, b) a parttól távolabb, c) Fonünalis antipyretica vizben úszó gyepéből. a. A partközeli mintákban ekkor mennyiségileg a következő szervezetek ötlenek szembe: Eudorina elegáns, Volvox sp. (V. aureus ?), Tribonema ulothrichoides, Closterium incurvum. Utóbbi nagyobb egyedszáma, továbbá egyéb és részben érdekes Conjugatophyceae-előfordulások (Pleurotaenium coronatum, Cosmarium pachydermum, C. meneghinii, Euastrum denticulatum, stb.) hangsúlyozzák a láptó ekkori aszpektusának is a savanyú vizüség felé mutató jellegét, A minta jele a taxonómiai felsorolásban: 2, b. A parttól távolabbi, nyíltabb vizfelületi részből vett mintában mennyiségileg ugyanazok az algaszervezetek uralkodnak, mint a partközeli mintában. A többi szervezet közül viszont a sajátos Conjugatophyceae-előfordulások (Cosmarium botrytis var. tumidum, C. arnelli var. compressum, C. commissurale stb.) mellett feltűnik a Chlorococcáles-szervezetek nagyobb száma (több Scenedesmus-faj, köztük a S. acutiformis nagyobb egyedszámmal, Ankistrodesmus- és Pediastrum-fajok, stb.). A minta jele a felsorolásban: 3. c. A Eontinalis antipyretica-gyepben élő együttes több bélyegben is különbözik az előző két együttestől. így mindenekelőtt az ötlik itt szembe, hogy benne egy kékmoszat, az Anabaena subcylindrica van mennyiségileg uralkodoan jelen, mind teljes fonalak, mind a fonalakból kiszabadult kitartósejtek (spórák) formájában. Mennyiségileg szubdomináns: Anabaena affinis, Eudorina elegáns, Ankistrodesmus fusiformis, Closterium incurvum. A kisebb egyedszámú, de érdekes előfordulások sorából kiemelhetők: Nostoc piscinale, Eunotia fába, Sphaerocystis polycocca, Cosmarium punctulatum. A minta jele a taxonómiai felsorolásban: 4. 3. 1982. IX. 7-én a nyár végi-ősz eleji aszpektus sajátosságainak megismerésére vettünk planktonmintet. A vízállás ekkor a nyárinál 30 cm~reí alacsonyabb volt, a szabad vízfelületeket bemna, Spirodela és Salvinia borította. Peltünő ekkor a planktonban a Synechocystis aquatilis kékmoszat tömeges előfordulása. Szubdomináns az Eunotia lunaris var. subarcuata és a Menodium pellucidum. A viz viszonylagosan savanyú voltát (pH érték ekkor 6,2 körüli) ekkor inkább csak az ilyen vizeket indikáló kovamoszatszervezetek (több Eunotia-taxon), semmint Conjugatophyceae-előfordulások hangsúlyozzák a planktonban. Utóbbiak közül csak a Pleurotaenium trabecule került elő érdemleges példányszámban. Feltehetően a Lemna-Spirodela borítás hatására (?) a planktonegyüttes fajokban és részben egyedekben is szegényesebb. Utóbbi alól csak a már emiitett tömeges Synechocystis-előfordulás_ jelent kivételt. A minta jele a taxonómiai felsorolásban: 5. Az észlelt algataxonok felsorolása A feldolgozott mintákban meglelt algataxonokat a következőkben a nagyobb rendszertani csoporton belül - az áttekinthetőség érdekében - alfabetikus sorrendben hozzuk. A név után zárójelbe tett tábla- és ábraszámmal utalunk saját ábraanyagunkra. Méretbeli adatok vagy egyéb megjegyzések jobbadán csak a hazai viszonylatban ritkább, nagyobb figyelmet érdemlő taxonoknál szerepelnek. A mintáknak az előző fejezetben ismertetett számjelzésével adjuk meg, hogy anyagunkban mikor és hol került elő az illető tax on.