Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)

Uherkovich G.: A Szürühely-folyás (Barcsi borókás) tőzegmohás tavacskájának algái. - On the algae of the pond „Szürühely-folyás” in the Juniper Woodland of Barcs, Hungary

Az eredmények megbeszélése A Szürühely-folyás két tavacskájának planktonja nem annyira Desmidiáles-taxonokban gazdag, bár közülük különösen a Closterium nemzetség sok és részben határozottan savanyu indikációju vizekre utaló fajjal van képviselve és olykor a Hyalotheca dissili;ens tömeges előfordulása is jellemzőnek látszik utóbbi vonatkozásban. Mégis átlagosan inkább sajátos Euglenophyton- és kovamoszat-szervezetei révén mutatkoznak meg ennek a víznek ökológiai jellegzetességei. A kovamoszatok közül több innét előkerült Eunotia- és Pinnulariá-faj à p -igényét illetően szélesebb türéshatárú H ugyan, de jelentősebb elszaporodása inkább az alacsonyabb p -tartományokban következik be. (V.o. UHERKOVICH 1979b, p. 36.) Az innét előkerült Euglenophyton-taxonok néhányáról kellő megalapozottsággal feltételezhető, hogy olyan savanyu vizeket részesit előnyben, amelyeket természetes (vagy emberi eredetű), de nem túlzott szerves szennyezést ért. (V.o. UHERKOVICH 1979b, p. 34-36.) A vizsgált vizek szegélyén lelhető Sphagnum-gyepek lakói főleg Eunotia- és Pinnularia-fajok, valamint a Microthamnion kuetzingianum talluszos zöldmoszat. Mintáinknak legalább a felében fordultak elő a következő algák: Trachelomonas volvocina, Cymbella naviculiformis, Eunotia lunaris var. subarcuata, Eunotia valida, Pinnuiaria viridis, Stauroneis anceps. További szervezetek, amelyek legalább a minták harmadából kerültek elő: Dactylococcopsis rhaphidioides, Eunotia pectinalis var. minor, Gomphonema parvulum, Pinnuiaria microstauron, Closterium kuetzingii. De jellegzetesek az olykor csak kevés mintából előkerülő, nagyobb ökológiai jelzőértékkel rendelkező "kisérőelemek" (főleg egyes Trachelomonas, Eunotia, Closterium fajok). Mind a vizkémiai adatok, mind az algaelőfordulások jellege azt tanúsítja, hogy vizünk esetében a jellegzetes savanyu vizekhez több bélyeggel közelítő átmeneti lápról van szó. A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány olyan itteni előfordulású algát, amelyről eddig Magyarországon nem volt publikált adat: Phacus abruptus, Ph. spirogyrus, Trachelomonas cervícula, T. stokesiana f. meandrica, T. volvocinopsis f. punctata, Chrysococcus cordiformis, Tribonema microchloron var, cylindricum, Eunotia lunaris var. intermedia, E. repens var. steineckei, Pinnuiaria braunii var. amphicephala, Closterium ehrenbergii var. malinvernianum. (A házai első előfordulás megállapítása a "gödöllői algotheka" - HORTOBÁGYI, T.: Catalogus et Iconographia Algarum Hungáriáé - segítségével történt, a segítségért Prof. Hortobágyi Tibornak mondok köszönetet.) Nevezetes tény, amit a továbbiakban árnyalt vizkémiai vizsgálatokkal összekötve még hasznos lenne tovább kutatni, hogy a kis tómedencében egymástól viszonylag kis távolságban lévő helyeken, mint pL á Sphagnum-szegélyes párt előtt, valamint a vele átellenes párt előtt egymástól élesen elüthet egyazon időben a plankton összetétele. Itt nyilván á vizkémiai viszonyok átlagában és az egyes időpontok vizkémiai viszonyaiban is különbségnek kell lennie, amit többek között az is jelez, hogy csak az egyik parton alakult ki Sphágnum-gyep. (A mederprofil morfológiájából adódó olyan különbség, ami erre magyarázatot adhatna, nincsen.) És hogy ebben a konkrét viztestben a kialakult különbségek bizonyos határokon belül fenn is maradhatnak, bizonyára arra vezethető vissza, hogy ez á kis tómedence erdővel van körülvéve, az erdő közvetlenül a vízpartig terjed és igy szélmentes helyzetű a vízfelülete, vizét hullámzás nem kavarhatja át. Egyazon viztestben egymás közvetlen szomszédságában kialakuló, eltérő planktonegyüttesek tanulmányozása - a vízkémiai-ökológiai viszonyok árnyalt figyelembe 16