Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)
Uherkovich G.: A Szürühely-folyás (Barcsi borókás) tőzegmohás tavacskájának algái. - On the algae of the pond „Szürühely-folyás” in the Juniper Woodland of Barcs, Hungary
vételével - a hidrobiológia alig ismert területe. így - túl azon, hogy a Barcsi borókás egy érdekes, hazai vonatkozásban is ritkább viztipusu vizének részletesebb megismerését is eredményeznék ilyen további vizsgálatok - ezek a tanulmányok hézagpótló általánosabb hidrobiológiái célkitüzésüek is lennének. Összefoglalás A Barcsi borókás tájvédelmi körzet elnevezésű, országosan egyedülálló jellegű természetvédelmi terület egy kisebb tavának, az egyik partján Sphagnum-gyepekkel szegélyezett, 5,8 - 6,3 körüli p -értékekkel, alacsony elektrolit-értékekkel jellemzett Szürühely-folyás nevű viznek algavegetációjáról hoz a tanulmány az 1979. és 1980. év különböző évszakjaiban vett minták alapján részletes adatokat. A planktonból több ponton, 10 jum-es hálóval és merítéssel vett mintákat, továbbá a parti Sphagnum-gyepek facsarekanak algáit dolgozta fel a szerző* Összesen 12 Cyanophyta, 47 Euglenophyta, 10 Pyrrogphyta, 14 Chrysophyceae-Xanthophyceae, 67 Bacillariophyceae, 29 Chlorophyceae és 28 Conjugatophyceae taxon, azaz összesen 207 algataxon előfordulási viszonyait taglalja a tanulmány. A legnagyobb taxonszámmal az Euglenophyta és a Bacillariophyceae csoport van képviselve; ezek sorából adódnak itt túlnyomólag azok az algák is, amelyek vizünk savanyúbb vizű átmeneti lápi jellegét hangsúlyozzák. Ilyen több innét előkerült Eunotia- és részben Pinnularia-taxon, valamint néhány Trachelomonas-faj, de a Desmidiales rendből innét előkerült algák is jórészt ezt a jelleget hangsúlyozzák. Az erdőkkel körülvett, hullámmozgások által át nem kavart kis állóvizünkben a plankton összetétele az egymáshoz elég közel eső részeken is jelentékenyen különbözhetik. Ennek esetenkénti részletes vízkémiai elemzésekkel is alátámasztott vizsgálata a továbbiakban még általános hidrobiológiái szempontból is hasznos lehetne. Hazánkban viszonylag kevés ilyen jellegű viz van. Ez és az a tény, hogy a vizsgált viz egy sokoldalúan vizsgált természetvédelmi területen van, tették indokolttá tanulmányozását. I. táblázat A Szürühely-folyás 1980. VI. 18-i mintáinak vízkémiai és bakteriológiai vizsgálata I. Kémiai vizsgálatok p 6,30 Klorid (Cl~) 42,54 Vezetőképesség JJLS /Я. cm 10 83,6 Hidrogénkarfoon át (HCO~) 79,3 Redox potenciál mV -24,1 Karbonát (C(í) 0,0 Metilorange lugosság (m)mval/l 1,3 Ammónium (NH ) 3,68 Összes keménység nk 5,5 Nitrit (NO~) 0,02 mg/l Nitrát (NO") 1,64 3Oldott oxigén 6,62 Foszfát (PO " ) 0,0 /?/ 2— Oxigénfogyasztás felrázott minta- Szulfát (SO ) 0,0 bÓ1 ( KOI KMn0 4 ) 58 ' 2 Oxigénfogyasztás felrázott minta- II. Bakteriológiai vizsgálatok ból (KOI ) 116,0 Össz-csiraszám (20°) 2 ? 7 Biokémiai oxigénigény (BOI ) 12,3 ágérlemezen 1280 telep/ml Kalcium (Ca + ) 20,0 Össz-csiraszám (37°) 71 " Magnézium (Mg 2 *) 12,0 E. coli (37°) 0 " Nátrium (Na ) 1,4 Össz-baktériumszám Kálium (K + ) 0,8 (Razumov szerint) 520000/ml ! 17
