Uherkovich Ákos: A Barcsi ősborókás élővilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 1., 1978)

Uherkovich Á.: A Barcsi Ősborókás nagylepkefaunája I. (Lepidoptera). - Die Gross-Schmetterlingsfauna der Urwacholderheide bei Barcs, SW-Ungarn, I. (Lepidoptera)

Harpyia bicuspis Bkh. Kovács' (1953, 1956) még csak 5 lelőhelyét ismerteti: Hanság, Kisbalaton, Kaposvár, Pálháza, Sopron. Rézbányái (1974) Kőszegről, Uherkovich (1976a, 1978c) több új dél és nyugat-dunántúli lelőhelyről adja meg: Felsőszentmárton, Darány, Középrigóc, Komlósd, Mike, Szakonyfalu, Szalafő, Szőce, Magyarszombatfa, Szombathely. Az utóbbi években belső-somogyi lelőhelyein (Komlósd, Mike, Barcsi Ősborókás) elég gyakorivá vált, pl. Mikében 29 példányát gyűjtöttük, de nem sokkal kevesebbet a másik két lelőhelyen sem (27. ábra). Kohfidischben (Ausztria: Burgenland) is gyakori (lssekutz 1971). Cerura er mine a Esp. Korábban csak 6 magyarországi lelőhelyét ismertük: Kőszeg, Magyaróvár, Csolnok, Dunaújváros, Kalocsa, Pálháza (Kovács 1953, 1956). Uherkovich (1975) Sellyéről, Gilvánfáról és Komlósdról; majd Siklósról, Máriagyűdről és Darányból említi (Uherkovich 1976a). Ujabb lelőhelyei a Dél- és NyugatDunántúlon: Öriszentpéter, Magyarszombatfa (Uherkovich 1978c), Hedrehely (leg. Márton Zs.). Szombathelyen, Kőkúton és Tolnán prognosztikai fénycsapdák, Jósvafőn többen is gyűjtötték (Gyulai L, Gyulai P., Varga Z., Uherkovich Á.). A Barcsi 31-34. ábra. Egyes nagylepkefajok rajzán diagramja Abb. 31-34. Flugdiagramme einiger MakrolepidopterenArten 31 : О ehr-оstigma v elitär is Huf п., 32: Dr e pana lacertinaria L., 33: Antherea yamamai Guer., 34: Endromis versicolora L. 108