Uherkovich Ákos: A Barcsi ősborókás élővilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 1., 1978)

Dévai G.: A Barcsi Ősborókás két ritka szitakötőjének (Cordulia aeneaturfosa és Epitheca bimaculata) chorológiai-ökológiai sajátosságai. - Die chorologisch-ökologischen Eigenschaften zweier seltener Libellen-Arten (Cordulia aeneaturfosa und Epitheca bimaculata) des Barcser Urwacholdergebietes.

DUNÁNTÚLI DOLG. TERM. TUD. SOR. 1 79-92 PÉCS, HUNGÁRIA, 1978 A BARCSI ÖSBOMÖKÁS KÉT RITKA SZITAKÖTŐJÉNEK (CORDULIA AENEATURFOSA ÉS EPITHECA BIMACULATA) CHOROLÓGIAI-ÖKOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI DÉVAI GYÖRGY Abstract (The chorological-ecological features of two rare dragonflies, Cordulia aeneaturfosa and Epitheca bimaculata, in the Old Junipet Woodland of Bares) Author relying on data of various literary sources and his own investigations carried out on the backwater of river Dráva (Vöröspart) belonging in the Old juniper Woodland of Bares and the flood-plain of river Bodrog at Sárospatak-Végardó, endeavours to summarize the biological information accumulated so far on the two rare dragonfly species: Cordulia aeneaturfosa Förster, 1902 and Epi: theca bimaculata (Charpentier, 1825). A magyar odonatológiai irodalomban a faunisztikai adatok rendszeres közlésének gazdag hagyományai vannak. Viszonylag kevés azonban azoknak a közleményeknek a száma, amelyek a szitakötők biológiájáról, előfordulásuk chorológiai, fenológiai, populációdinamikai, etológiai és ökológiai sajátosságairól részletes áttekintést adnak. Egyik-másik faunisztikai tárgyú közleményben [pl. Benedek (1961, 1962, 1965); Dévai (1962); Dévai és'Varga (1963); Stemmann (1959a, 1959b, 1961); Újhelyi (1955, 1959) és Varga (1958) dolgozataiban], ill. a Fauna Hungáriáé két szitakötős füzetében [Újhelyi (1957) és Steinmann (1964)] található ugyan néhány értékes adat, megfigyelés és kutatási eredmény a vizsgáit terület fontosabb vagy érdekesebb szitakötő fajainak biológiájáról, ahhoz azonban, hogy ezek egy egységes képpé álljanak össze, további elmélyült kutatómunka szükséges. E célkitűzés részbeni megvalósítására törekedve ebben a dolgozatban - a forrásmunkák [elsősorban Schiemenz (1953) és Robert (1959) könyvének] anyagára, ill. a Barcsi Ösborókáshoz tartozó Dráva-morotván, a Vörösparton és a sárospatakvégardói Bodrog-hullámtéren végzett vizsgálataim eredményeire támaszkodva megkísérlem összefoglalni két hazánkban igen ritka szitakötő faj, a Cordulia aeneaturfosa és az Epitheca bimaculata biológiájára vonatkozó eddigi ismereteinket. A Cordulia aeneaturfosa aeneaturfosa Förster, 1902 nyugat-szibiriai faunaelem. Európai - nyugat-szibiriai areatipusu (1. ábra). Európai expanziója igen erőteljes: Ny-on Írországig és a Pireneusokig; É-on Skóciáig, Skandináviában pedig a Lappföldig; D-en a Júliai-Alpok - Dinara - Rila - Kaukázus vonaláig fordul elő. Keleten egészen a Bajkál-tó környékéig megtalálható. Magyarországi előfordulási gyakoriságát tekintve iok közé tartozik. A Cordtdia aeneaturfosa lárvái az irodalmi adatok szerint szemivoltinok, fejlődési idejüket - az éghajlati körülményektől és az élőhely sajátosságaitól függően -- általában 2-3 évre becsülik. Hazai viszonyok között tapasztalataim szerint többségük valószínűleg csak két évig fejlődik, sőt az egy évig tartó lárvaállapot lehetősége - azaz a fejlődés univoltin jellege - sem tekinthető kizártnak. Terepvizsgá-