Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok 15. - Natura Somogyiensis 31. / Miscellanea 15. (Kaposvár, 2018)
Hudák T.: A nappali lepkefauna vizsgálata Székesfehérváron
Hudák T. A nappali lepkefauna vizsgálata Székesfehérváron 115 1. ábra: Mintavételi helyek Székesfehérvár környékén I. Aszal-völgy, Rác-völgy; 2. Máriamajori-erdő; 3. Császár-víz völgy északi szakasz, Jézus-hegy, Malom-hegy; 4. Csalai-erdő; 5. Császár-víz völgy középső szakasz, Murvás-hegy; 6. Csúcsos-hegy, Jancsár; 7. Sóstó és Homokbánya TT.; 8. Alsóvárosi-rétek (Demkóhegy), Maroshegy; 9. Sárpentelei-erdő; 10. Gaja-patak, Palotavárosi-tavak; 11. Feketehegy; 12. Gólya-dűlő, Nyúl-dűlő 2. Máriamajori-erdő A Máriamajori-erdő a Rác-völgytől még északabbra, félreeső helyen található a lakott területektől távol a város közigazgatási határának északi csücskében. Egyes részeit igen jó állapotú, zárt lösztölgyes borítja, melynek köszönhetően 2015-ben helyi védettséget kapott. Aljnövényzetében tavasszal tömeges a Helleborus dumetoriim, de egy tisztásán az Adonis vernalis és a Phlomis tuberosa fajok is teremnek (Kovács 2017). 3. Császár-víz völgy északi szakasz, Jézus-hegy, Malom-hegy A Császár-víz pataknak a Pátkai-víztározótól délre található szakasza tartozik a városhoz. A völgy székesfehérvári szakasza három részre osztható: északi szakasza a víztározó és Csalapuszta (811. sz. út) között halad és igen változatos, részben erdős, környékénél párásabb, hűvösebb klímájú terület (Kőrakás-szurdoknak is hívják), helyenként magaskórós, gyalogbodzás növényzettel, valamint délebbre jó állapotú, nedves kaszálórétekkel. A réteken Anacamptis morio, illetve néhány tő Sanguisorba officinalis terem (Kovács 2015a). A patak keleti oldalán a Malom- vagy Kőrakás-hegy a másik kiemelkedő pont. Érdekessége hogy viszonylag nagy területét túlnyomó részben tölgyes borítja, kisebb nagyobb irtásokkal és akácos foltokkal, déli lejtője száraz, degradált gyep.
