Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok 15. - Natura Somogyiensis 31. / Miscellanea 15. (Kaposvár, 2018)
Hudák T.: A nappali lepkefauna vizsgálata Székesfehérváron
114 Natura Somogyiensis ezt írta: ,fl vidék nappali lepkefaunáját kevesen kutatták. Publikált faunalistát nem sikerült találnom A kevés számú kutató közül messze kiemelkedik Szeőke Kálmán, aki 1965 óta vizsgálja Székesfehérvár és környékének lepkéit. Kutatásait főleg a város nyugati részén végezte. Eredményeit még nem publikálta, de kéziratát rendelkezésemre bocsátotta. Részletes fajlistájából kiemelendő a Pieris ergane, Chazara briseis, Euphydryas matur- na és Maculinea teleius előfordulása. Petrich (2001) Velencei-tó és környékének lepkéiről írt kiváló könyvében egy Székesfehérvárhoz tartozó lelőhelyet is felsorol, a Kőrakás-szurdokot (Császár-víz völgye), ahol 1972-ben és 1980-81-ben végzett néhány alkalommal nappali gyűjtést. Az előkerült fajok közül az akkor még gyakori Nymphalis urticae valamint a Coenonympha arcania méltó említésre. Banizs et al. (2010) Sóstóról írt könyvet, melyben többek között a Parnassius mne- mosyne és a Lycaena dispar rutilus előfordulása szerepelt. Jelen közlemény célja egy természetvédelmi felhasználásra is alkalmas összegzés készítése a város területén eddig megfigyelt nappali lepkékről, élőhelyeikről, gyakoriságuk változásairól, amely remélhetőleg segítséget nyújt abban, hogy a jövőben nemcsak a város, hanem a Mezőföld lepkefaunája is jól feltárt legyen. Anyag és módszer A 80-as évek vége óta foglalkozom hosszabb-rövidebb szünetekkel a város lepkefaunájával, feljegyzett adataim 1987 óta vannak. Kezdetben nagyrészt a Sárpentelei-erdő és a Csúcsos-hegy területét jártam be, később a Sóstó, az Aszal-völgy és környéke, újabban a Császár-víz völgye és a Csalai-erdő váltak kutatásaim fő célpontjává. Az elmúlt néhány évben szisztematikusan vizsgáltam a város értékesebb természeti területeit, a vegetációs időszakban havi rendszerességgel bejárva az élőhelyeket. A fajokat terepi megfigyeléssel és saját fotóim alapján azonosítottam. A nehezen határozható génuszok esetén (Colias, Polyommatus, Thymelicus) a határozás mindig fénykép alapján történt. A székesfehérvári lepkefauna vizsgálata során 12 lelőhelyen végeztem megfigyeléseket. /. Aszal-völgy, Rác-völgy A város északi határában, 2015 óta helyi védett területen két, egymásra merőleges irányú löszvölgy található. Az Aszal-völgy egy több kilométer hosszú patakvölgy, melynek felső végén igen értékes, védett növényekben gazdag száraz löszgyepek találhatók. Nagy mennyiségben nő rajtuk az Adonis vernalis, a Pulsatilla nigricans, az Iris pumila és a Vinca herbacea, de megtaláljuk a Prunus tenella bokrait, valamint ősszel néhány tő Sternbergia colchiciflora fajt is. A Rác-völgy az Aszal-völgy végétől északkelet felé halad. Alján rendszeresen kaszált, valamivel nedvesebb talajú, a völgy oldalában és északi szakaszán erősen cserjésedő- erdősülő, gazdag flórájú terület, olyan a Mezőföldön ritkaságnak számító növényekkel, mint a Pulsatilla grandis, a Helleborus dumetorum, a Dictamnus albus, a Linum flavum, a Gentiana cruciata, a Ajuga laxmannii, a Phlomis tuberosa, a Aster amellus, a Sternbergia colchiciflora és a Orchis purpurea.
