Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok 14. - Natura Somogyiensis 30. / Miscellanea 14. (Kaposvár, 2016)

Fazakas I.: Magyar Epitheciini tanulmányok 5. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Eupitheciini gyűjteménye (Lepidoptera: Geometridae)

Fazekas I: Magyar Eupitheciini tanulmányok 5.

163

1996.08.10. ÁL; 3c? Sümeg 1998.08.01., 08.09. ÁL; <$ Szederkény 1983.07.12. fcs; ? Szentborbás 1996.07.15. ÁL; ? Tótújfalu 1995.06.16., $ 1997.06.28. ÁL; $ Villány Kövesd (!sic) 2000.07.26. ÁL; c? Vokány Trinitás erdő 2000.06.01. ÁL; $ Vokány Tető 2000.07.23. ÁL; $ Zalaszántó Púpos-hegy 2002.07.10. ÁL; c? Zalaszentmihály 10. VIII. 1992. NeL; $ Zempléni-hgys. Bokorrét 1986.07.23. ÁL;

Külföldi példányok: c? SK Tatranska Lomnica, 1984.07.19. ÁL.

Jegyzet: A Holarktikumban a faj rendszerint egy nemzedékes: június elejétől augusztus végig esetleg szeptember elejéig. Az USA-ban (North Carolina) július közepétől október közepéig gyűjtötték2. Magyarországon, a kedvező „ökológiai szigeteken” van egy tavaszi generáció, mely áprilisban és májusban repül. Az eddigi vizsgálataim szerint ilyen régiók a Villányi-hegység, a Dráva völgye és Belső-Somogy.

45. Eupithecia assimilata Doubleday, 1856

Megvizsgálta anyag: $ Bakonynána 1985.08.04., 24. ÁL; § Bélavár Palinai-erdő

1997.07.30. ÁL; $ Bisse 2000.05.31. fcs; $ Böhönye 1987.VII.20. ÁL; ? Dudar erdészet 1983.06.04. fcs; 2$ Kaposfő 1985.VIII.14., 1986.V.4. fcs; $ Kisdobsza 1978.

VII. 17. UÁ; 2c? Kisvaszar 1983.05.05., 1983.05.24. fcs; $ Látrány 2001.07.31. ÁL; $ Lipótfa 1986.VIII.12. fcs; c? Marcali 1985.V.16. ÁL; c? Nagybajom 1988.VIII.8., $ 1989.VI.25. ÁL; c? Nemesgulács 1983.06.01. ÁL; $ Somogy megye Baláta-tó 1988.

VIII. 9. ÁL; 3c? $ Somogy megye Szabás 1986.VIII.5. ÁL; $ Somogyszob Kanizsaberek 1988.08.20. fcs; 2$ Tótújfalu 1995.06.16. $ 1996.06.11. ÁL; $ „Villány Kövesd”

2000.07.30. ÁL; $ Vízvár 1992.V.24. ÁL; <$ Zselic TVK Dennai-erdő 1986.V.4. ÁL. Jegyzet: Holarktikus faj. A Palearktikumban Szahalintól Eurázsia középső tájain át a

Brit-szigetekig relatíve kontinuus elterjedésű. Lokális populációi vannak a Kaukázus vidékén, Olaszországban és az Ibériai-félszigeten. Oligofág, euryök faj. Jellegzetes habitatok hazánkban: puha- és keményfaligetek, ártéri- és mezofil erdőszegélyek, nedves-, mocsaras rétek, magaskórósok, kaszálók. Szórványosan előfordul szikgyep és karsztbo- korerdő mozaikokban, települési parkokban, arborétumokban sőt falusi kertekben is.

46. Eupithecia vulgata (Haworth, 1809)

Megvizsgálta anyag: c? Bakonynána, 1985.VI.6. fcs; $ Böhönye 1987.VI9. ÁL; c? Csabrendek Meleg-víz 1988.VIII.il. ÁL; $ Dudar 1983.05.16. ÁL; $ Hosszúvíz 1991.06.16 lt; c? Lipótfa 1986.V.5-6., 1987.V.22. fcs; $ Marcali 1986.V.22. ÁL, 2c? Olaszfalu 1983.05.14. fcs; $ Siófok 1985.V.9-10. ÁL; c? Somogyszob Kanizsaberek 1988.05.19. fcs; $ Szederkény 1983.07.12. fcs; c? Szenna Bagoly-völgy 2004.05.14. SzG; c? Zselic TVK Dennai-erdő 1986.V.4. ÁL; c? Zselickisfalud 1997.08.04. ÁL. Jegyzet: Politipikus, polifág, euryök, palearktikus faj. Hazánkban bivoltin: V-VL és VII-IX.

47. Eupithecia immundata (Lienig & Zeller, 1846)

Megvizsgálta anyag: 1 ex Dudar erdészet 1983.05.28. ÁL; $ 1983.06.05. fcs. Jegyzet: Mironov (2003) Magyarországra vonatkozó elterjedési térképe helytelen, elnagyolt. A részletes kutatásokon alapuló lelőhelytérképet lásd korábbi munkámban (Fazekas 2013, p. 44, Fig.16.): Mecsek, Bakony, Mátra, Bükk. Európai faj, főleg Eszak- és Közép-Európában elterjedt, igen lokális a Pireneusokban és Kelet-európai-síkságon. Hazánkban leginkább a bükkösök és elegyes mezofil erdőtársulások lokális és ritka, veszélyeztetett, nemorális faja. Tápnövénye az Actaea spicata. Számos hazai publikációban „boreo-kontinentális” faunalemként említik, mely hibás besorolás.

2 http://dpr.ncparks.gov/moths/view.php ?MONA_number=7586.10 (megtekintés: 2017.01.03.)