Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok 13. - Natura Somogyiensis 28. / Miscellanea 13. (Kaposvár, 2016)
Keszthelyi S.: A darázs- és karcsúcincér fajok (Cerambycidae: Clitini, Lepturini) eltréő élőhelyeken mért diverzitásának és rajzásidőszakának jellemzői a Zselicben
Natura Somogyiensis 28 41-50 Kaposvár, 2016 A darázs- és karcsúcincér fajok (Cerambycidae: Clitini, Lepturini) eltérő élőhelyeken mért diverzitásának és rajzásidőszakának jellemzői a Zselicben Keszthelyi Sándor Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési és Növényvédelmi Tanszék, Kaposvár H-7400 Kaposvár, Guba Sándor u.40. e-mail: keszthelyi.sandor@ke.hu Keszthelyi S: Diversity and flight phenological features of Clitini and Lepturini species (Coleoptern: Cerambycidae) in different habitat of Zselic. Abstract: This study aims to assess the flight period, abundance and diversity of two Cerambycid tribes (Cerambycidae: Clitini, Lepturini) in different types of habitats (urbanized, natural oak forest, herbaceous and mixed forest) of the Zselic region in Hungary. 10 Clitini and 14 Lepturini species were identified during the sampling period (2009-2015). The period of adult flight activity was from the second week of May until the second week of June Plagionotus arcuatus L. (pi: 10,542), Stenurella melanura L. (pi: 6,209), Stenurella septempunctata Fabricius (pi: 3,992) were the most abundant species. The most diverse habitat type was mixed forest and quercetum, and the least diverse one was the urbanized environment. Keywords: cerambycid beetle, Clitini, Lepturini, diversity, flight period Bevezetés A cincérek (Cerambycidae) ökofaunisztikai felmérései, fajainak gyakoriság-, és különböző élőhelyeik diverzitás vizsgálatai régóta az entomológusok érdeklődésének középpontjában állnak (Ungureanu et al. 2008, Peris-Felipo et al. 2011, Adeduntan és Adeyinka 2013). Ennek magyarázata relatív egyszerű határozhatóságukban s speciális ökológiai sajátságaikban keresendő. A család fajai kiemelt helyet foglalnak el az erdei ökoszisztémában, rendkívül meghatározóak az elpusztult faanyag dekompozíciós folyamataiban, elsőként szabadítva fel az elhalt növényi szövetekben raktározott nélkülözhetetlen anyagokat (Pimentel et al. 1992). A lárváik utat nyitnak a szaprotróf gombák behatolásának. Ürülékük és a hátrahagyott finom rágcsálékuk kiváló tápanyag e mikro- és makroszkopikus lebontó szervezetek számára (Csóka és Kovács 1999). Természetesen több erdészeti szempontból káros fajuk is ismert, melyek az értékes faanyag megrágásával, annak gazdasági értékét, eladhatóságát veszélyeztetik. Magyarországi fajaik száma valamivel több, mint 220 (Merkt, és Víg 2010), melyek közel 80 százaléka fásszárú növényen él, míg 20 százalékot sem tesz ki a lágyszárúakban
