Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok IX. - Natura Somogyiensis 24. (Kaposvár, 2014)

Otártics M.Zs. - Juhász N. - Üst N. - Farkas S.: Egy heterogén erdőállomány avarlakó szárazföldi ászkarák-közösségeinek (Isopoda: Oniscidea) összehasonlítása

64 Natura Somogyiensis 1. táblázat: A mintavételi helyek földrajzi koordinátái és tengerszint feletti magassága Ssz. Hely szélesség hosszúság t.sz.f. magasság 1 Akác 1 46°24'22.31" 17°48'34.97" 146 m 2 Akác 2 46°24T7.69" 17°48'38.01" 141 m 3 Fenyves 46°24'20.61" 17°48'18.22" 156 m 4 Tölgyes alja 46°24'30.12" 17°48'31.14" 156 m 5 Tölgyes tető 46°24'31.02" 17°48'33.66" 158 m 6 Tölgyes tópart 46°24'35.70" 17°48'40.80" 153 m 2. táblázat: A mintavételi helyek fás vegetációjának százalékos borítási értékei Akác 1 Akác 2 Tölgyes alja Tölgyes tető Töl. tópart Fenyves LOMBKORONA 75 65 85 80 85 90 akác 50 100 *­" 5 csertölgy­15 20 74­fekete fenyő "­“ ’ “­50 gyertyán 20 40 65 6 5 kocsányos tölgy 10 10 mezei juhar 5­20­"­nagylevelű hárs­­15­"­CSERJE SZINT 90 85 70 50 45 50 akác 25 15­15 fekete bodza 35 30 35 20 15 gyertyán­5 25 mezei juhar 5­15 8 15­szeder 25­" " Mintavételi módszer, konzerválás, határozás A mintavételezés 2011 márciusától november végéig tartott. Műanyag tetővel ellátott Barber-féle talaj csapdákat alkalmaztunk (500 ml, 50%-os etilén glikol). Minden minta­vételi helyen kilenc csapdát helyeztünk el, kvadrát elrendezésben (3><3), egymástól 15 m távolságra. A csapdákat háromhetente, összesen 11 alkalommal ürítettük. A gyűjtött anyagot 75%-os alkoholban, dátummal, helyszínnel és a csapda számával felcímkézve tároltuk a határozásig. A fajok determinációját Grüner (1966) és Schmölzer (1965) határozókulcsaival végeztük. A magyar nevezéktan alapjául Farkas és Vilisics (2013) dolgozata szolgált. Az adatok feldolgozása, értékelése Az adatokat Microsoft Access adatbázisba vittük fel. A statisztikai elemzésekhez MS Excel, SPSS 11.5 és NuCoSa 1.05 programcsomagot használtuk (hierarchikus cluster-

Next

/
Thumbnails
Contents