Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)

4. Alkalmazott módszerek - 4.5. Statisztikai értékelés

Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai

75

ahol B= a táplálkozási niche-szélesség (értéke 1 -tői n-ig terjed, n a táplálék taxonok, vagy kategóriák) száma, p,= az adott táplálék taxon relatív előfordulási gyakorisága, illetve számított biomassza részesedése. A vizsgálatok többségében, ezután a B index értékeket standardizáltuk (Krebs 1989). Éne a Hurlbert által módosított Levins standardizált niche-szélesség képletet alkalmaztuk:

Bsta=(B-l)/(n-l),

ahol Bsta= Levins-féle standardizált táplálkozási niche-szélesség (értéke 0-tól 1-ig terjed), B= Levins képlettel számított táplálkozási niche-szélesség, n= a lehetséges táplálék kategóriák száma. A fő táplálék taxonok (kategóriák) az egyes vizsgálatokban eltértek, ezeket alább részletezem.

A különböző ragadozó emlős fajok között, a lehetséges táplálkozási versengés vizsgálata érdekében kiszámítottuk a táplálék átfedést. A táplálkozási niche-átfedés számításhoz az esetek többségében a Renkonen-indexet használtuk:

Ojk=[En(minimum py, pik)]xl00,

ahol Ojk= százalékos táplálkozási niche-átfedés a / és k faj között, py és plk= az Fedik táplálék csoport részesedése j és k faj teljes táplálékában („minimum” jelentése: a kisebb értéket kell figyelembe venni), n= a táplálék csoportok összesített száma. Az eredeti képletben (Krebs 1989) Ojk helyett Pjk szerepelt (a továbbiakban az átfedés rövidítése: O). A Fonó körzetében élő ragadozók táplálkozási niche-átfedés számításához a Schoener (1968, 1974) képletet alkalmaztuk:

Oj^l-O.S^IPij-pjkl,

ahol py és pjk= az Fedik táplálék csoport részesedése j és k faj teljes táplálékában. Az így számított értékeket 100-zal szorozva a százalékos táplálkozási niche-átfedést kapjuk eredményül.

Az egyes eredeti közleményeinkben, a tanulmányozott fajok, területek és vizsgálati irányok szerint az alábbi eltérő táplálék taxonokat vettük figyelembe a számításokban:

Fonó körzetében (Lanszki et al. 1999): kisemlősök (rágcsálók, rovarevők és nyúlala- kúak); elhullott állatok (Artiodactyla és Carnivora); háziállatok; madarak (és madártojás); kétéltűek és hüllők együtt; halak; gerinctelenek (rovarok, gyűrüsférgek és puhatestűek), és növények (gyümölcsök, magvak és egyéb növényi anyag együtt). Fonóban és külterületén, nyestek összehasonlító vizsgálatában (Lanszki 2003) szereplő kategóriák: pocok fajok (pocokformák, Arvicolinae); egér fajok (egérformák, Murinae); egyéb rágcsálók (pelefélék és meghatározhatatlan rágcsálók) és mezei nyúl együtt; rovarevők és denevérek együtt; ragadozó emlősök és elhullott állatok (nagyvadfajok) együtt; háziállatok; madarak; egyéb gerincesek (hüllők, kétéltűek és halak együtt); gerinctelenek (ízeltlábúak és puhatestűek), és növények. A Somogy megyei falvakban és külterületi mezőgazdasági üzemekben, nyestek összehasonlító vizsgálatában a növényi és állati eredetű táplálékot külön értékeltük. A fő táplálékállat csoportok (Lanszki et al. 2009): kisemlősök; háziállatok és házi táplálék együtt; madarak; egyéb gerincesek, és gerinctelenek. Az Ormánságban, Pettend községben és a Korcsina-csatoma mentén, nyestek összehasonlító vizsgálatában szereplő fő táplálékállat csoportok (Lanszki és Széles 2009): kisemlősök; háziállatok és házi táplálék együtt; madarak; egyéb gerincesek, és gerinctelenek. Kétújfalu körzetében (Lanszki et al. 2006, Lanszki és Heltai 2010, 2011): kisemlősök (rágcsálók és rovarevők); mezei nyúl; szarvasfélék; vaddisznó; fácán;