Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
4. Alkalmazott módszerek - 4.5. Statisztikai értékelés
76 Natura Somogyiensis egyéb madarak; egyéb gerincesek (hüllők, kétéltűek és halak együtt); gerinctelenek; háziállat tetemek, és növények. Mike körzetében (Lanszki és Heltai 2002): rovarevők; pocok fajok; egér fajok; egyéb rágcsálók; mezei nyúl; szarvasfélék; vaddisznó; menyét- félék; háziállatok; madarak; hüllők és kétéltűek együtt; halak; gerinctelenek; magvak és gyümölcsök együtt, és egyéb növények. A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben a róka és a nyuszt vizsgálata kapcsán (Lanszki et al. 2007): kisemlősök; közepes testméretű emlősök (pl. mezei nyúl); elhullott állatok (pl. nagyvadfajok); madarak; egyéb gerincesek; gerinctelenek és növények. Ugyanitt, a borz vizsgálata kapcsán (Lanszki 2004): pocok fajok; egér fajok; egyéb kisemlősök; közepes testméretű emlősök; nagyvadfajok tetemei; madarak; egyéb gerincesek; gerinctelenek, és növények. A Lankóci-erdőben (Lanszki és Horváth 2005): kisemlősök; közepes méretű emlősök; nagyvadfajok; madarak; egyéb gerincesek; gerinctelenek, és növények. Fehérvíz lápterületén (Lanszki 2005): pocok fajok; egér fajok; mezei nyúl; elhullott háziállatok és ragadozó emlősök; nagyvadfajok tetemei; madarak; egyéb gerincesek; gerinctelenek, és növények. A különböző macska csoportok összehasonlító vizsgálatában (Bíró et al. 2005): kisemlősök; nyúlalakúak; elhullott állatok; madarak; háziállatok; egyéb gerincesek; gerinctelenek, és növények. A két görény faj összehasonlító vizsgálatában (Lanszki és Heltai 2007): kisemlősök; nyúlalakúak; madarak; hüllők és halak együtt, háziállatok; gerinctelenek, és növények. A menyét esetén (Lanszki és Heltai 2007): kisemlősök; madarak; hüllők; gerinctelenek, és növények. A farkas esetén (Lanszki et al. 2012): vaddisznó; gímszarvas; őz; nem meghatározható szarvasfélék; muflon; háziállatok; kisemlősök; ragadozó emlősök; madarak; ízeltlábúak; gyümölcsök; és egyéb növények. A hiúz esetén (Szabó et al. 2001): vaddisznó; gímszarvas; őz; nem meghatározható szarvasfélék; muflon; kisemlősök; ragadozó emlősök; madarak; ízeltlábúak, és növények. A sakálok három országbeli táplálékának összehasonlító vizsgálatában (Lanszki et al. 2010): kisemlősök; nyúlalakúak; ragadozó emlősök; nagyvadfajok; háziállatok; madarak; egyéb gerincesek; gerinctelenek, és növények. Az összes hazai szárazföldi ragadozó emlős fajt magába foglaló összehasonlító táplálkozás vizsgálatban alkalmazott 13 fő táplálék taxon, McDonald (2002) csoportosítását átvéve, az alábbi volt: 1 - kisemlősök, 2 - nyúlalakúak (és pézsmapocok), 3 — ragadozó emlősök, 4 - nagyvadfajok, 5 - háziállatok és házi táplálék, 6 - madarak, 7 - madártojás, 8 - hüllők, 9 — kétéltűek, 10 - halak, 11 - gyűrűsférgek, 12 - egyéb gerinctelenek és 13 - növények. Annyiban tértem el McDonald (2002) munkájától, hogy az általa alkalmazott közepes emlősök csoportját két részre (nyúlalakúakra és ragadozó emlősökre) osztottam. Ugyanezt a besorolást alkalmaztam a nemzetközi irodalmat összegző táblázatokban. Preferenciaszámítás A ragadozó emlős fajok évenkénti és azon belül évszakonkénti táplálék-összetétel adatai, valamint a felmért (vizsgált) táplálékkészletnek a táplálékvizsgálattal azonos időszakra vonatkozó adatai képezték a preferenciaszámítás alapját. A pozitív preferencia index „preferálást”, előnyben részesítést jelent, vagyis a ragadozó az adott táplálék fajt (vagy taxont) nagyobb arányban fogyasztja, mint annak részaránya a táplálékkészletben (a környezetben). A negatív preferencia index „mellőzést”, vagy kevésbé preferálást jelent, vagyis a ragadozó az adott táplálék fajt, vagy taxont kisebb arányban fogyasztja, mint amilyen arányban az a táplálékkészletben előfordul. A táplálék-preferenciaszámításhoz az esetek többségében Ivlev-féle indexet (Ivlev 1961, Krebs 1989) alkalmaztunk az alábbiak szerint:
