Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
4. Alkalmazott módszerek - 4.1. Vizsgált területek és mintagyűjtés
68 Natura Somogyiensis Mintagyűjtés Ahullaték mintákat a 17. mellékletben részletezett gyakorisággal, standard útvonalakon, egyesével (mindegyiket külön-külön) papírtasakba gyűjtöttük. A mintákat eleinte (kb. 2000-ig) szellős, száraz helyen megszárítottuk, majd rovarkártevők elleni kezelést (naftalinozást) követően területenként és időszakonként rendszerezve léghőmérsékleten, később fagyasztóládában tároltuk feldolgozásig. Számos ragadozó emlős faj (elvadult házi macska, vadmacska, hibrid macska, róka, közönséges görény, mezei görény, nyest, menyét, borz) egyedeinek a gyomor mintáit az 1998 és 2003 között zajló Országos Emlős Ragadozó Monitoring Program (Szemethy és Heltai 2002) keretében gyűjtötték (19. melléklet). A róka gyomrok kis része 2005- ből származott. Elsőként, és részletesen a különböző macska taxonok vizsgálati szempontjait ismertetem. A vizsgálatban szereplő területeteket három csoportba (dunántúli, Duna-Tisza közi és tiszántúli) soroltuk (Bíró et al. 2005). Az Országos Emlős Ragadozó Monitoring Program három tiszántúli területén, ahol vad-, hibrid- és vadmacska egyaránt előfordult, így Abádszalók (É 47°27’, K 20°35’), Egyek (É 47°34\ K 20°55) és Dévaványa (É 47°06’, K 21°00’) körzetében élve fogó csapdázás folyt az állománysürűség megállapítása érdekében. Ezeken, a vizsgált területek sorrendjében az élőhelyek területi eloszlása az alábbiak szerint alakult: erdő: 8,7, 1,2 ill. 1,0%, gyep: 8,2, 55,9, ill. 47,1%, mezőgazdaságilag művelt földterület: 83,1, 42,9, ill. 51,9%. A tiszántúli területeken a nyári, illetve téli középhőmérséklet 20,4 °C, ill. -1,3 °C, az éves csapadék mennyisége átlagosan 570 mm volt. 2000 és 2002 között a kisemlősök átlagos (±SE) sűrűsége május-júniusban 43±12 egyed/ha, októberben 81±15 egyed/ha, biomasszája 1,07±0,41 kg/ha, ill. 1,71±0,49 kg/ha volt tavasz végén-nyár elején, illetve ősszel (Tóth László személyes gyűjtés). A mezei nyúl, illetve a fácán éves hasznosítása a három év átlagában 8,5±1,1, ill. 19,2±2,4 egyed/1000 ha volt (Csányi 2001, 2002, 2003). A házi macska gyomor minták többsége (>90%) síkvidéki területekről származott. A házi macskák részben vadászatból, részben csapdázásból származtak a Dunántúl három vadászterületéről (Fertő-Hanság Nemzeti Park n=17, Lajta Rt. n=19 és a Balaton déli partvonala n=23), a Duna-Tisza köze három vadászterületéről (Apaj n=37, Jászárokszállás n=36 és Pély- Tiszanána körzete n=17), valamint a Tiszántúl három vadászterületéről (Egyek n=17, Abádszalók n=98 és Dévaványa körzete n=16). Az összes vadmacska (n=22) és hibrid macska (n=30) elütött, vagy elpusztultan talált egyed volt. A vizsgált vadmacskák nagyobb része (73%) a Tiszántúl három területéről (Abádszalók, Egyek, Dévaványa) származott (19. melléklet). A Tiszántúlon gyűjtött vadmacskák táplálék-összetétele nem tért el az ország más területeiről származó minták összetételétől (Chi-négyzet próba, X24=5,62, P=0,229), ezért ezek a további vizsgálatban összevontan szerepelnek. A hibrid macskák, egy kivételével a Tiszántúli három említett területről származtak. Minden begyűjtött mintát értékeltünk, nem zártunk ki egyedeket. A macskák taxonómiai besorolása külső bélyegek Corbett (1979), bélhossz-törzshossz index (Pierpaoli et al. 2003), valamint molekuláris genetikai analízissel vese és izomszövetmintákból 12 mikroszatellit lókusz vizsgálata alapján zajlott (Pierpaoli et al. 2003). Az 1998 és 2002 közötti időszakban, téli és őszi periódusokban végzett elevenfogó csapdázásnál alkalmazott róka és nyest csapdák mérete: 150x35x45 cm (róka) ill. 75xl5x15 cm (nyest). Az alkalmazott csalétek főként elpusztult napos csibe volt. A csapdaéjszakák száma Abádszalók körzetében 33150, Egyeken 31647 és Dévaványa körzetében 25326 volt. A csapdák kihelyezése periódusonként 42 napig tartott, a csapdák ellenőrzése naponta egyszer, a reggeli órákban (5, ill. 6 órakor) történt. A csapdázott elvadult házi macskákat hivatásos vadászok lőtték le a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságok engedélyével. Az
