Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
3. Hipotézisek és célkitűzések
50 Natura Somogyiensis A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben végzett négy éves (1996-2001) kutatásunk (Lanszki 2004, Lanszki et al. 2007) célja volt: 1) a róka, a nyuszt és a borz táplálékösszetételének és táplálkozási szokásainak fajon (évszakon és éven) belüli és fajok közötti vizsgálata; 2) a róka és a nyuszt táplálék-összetételének és táplálékpreferenciájának vizsgálata a rendelkezésre álló kisemlős készlet mennyiségi és összetételbeli eltéréseinek függvényében; 3) a táplálék-összetételek alapján a táplálkozási szokások és a forrásfelosztás vizsgálata, nevezetesen a fogyasztott préda fajok tömege és mikroélőhelye szerint az együtt élő ragadozók táplálkozási niche-elkülönülésének tesztelése. Célunk volt igazolni azt a hipotézist, amely szerint a nagyobb tömegű ragadozó nagyobb prédát fogyaszt, ezért a táplálék típusainak száma is több (és a táplálkozási niche-e szélesebb), mint a kisebb testtömegű ragadozóé. A Lankóci-erdőben két évben (2000-2001) végzett kutatásunk (Lanszki és Horváth 2005) célja volt a közösséget alkotó vörös róka, nyuszt és hermelin 1) étrendjének és a táplálkozási niche-szélességének; 2) táplálék átfedésének és a táplálék-források felosztásának, továbbá 3) a róka és a nyuszt kisemlős preferenciájának vizsgálata. c) A Magyarországra visszatért aranysakál táplálkozási szokásait és táplálkozási kapcsolatait feltáró vizsgálatok A Pannon életföldrajzi régióba visszatért aranysakállal kapcsolatos vizsgálataink kezdetén, 1996-ban a sakál hazai elterjedési peremterületén (Heltai et al. 2000), Somogy megyében, Mike körzetében vizsgáltuk (Lanszki és Heltai 2002) a sakál és vele együtt a róka táplálékmintázatát (táplálék-összetételüket és táplálék átfedésüket), amire akkor rövidtávon, a téli-koratavaszi időszakban adódott lehetőségünk. Az aranysakál életmódjának, valamint a sakál és a vele közösséget alkotó további terresztris ragadozó emlős fajok közötti táplálkozási kapcsolatok pontosabb feltérképezése érdekében 2000-től részben OTKA program, részben az FVM támogatásával részletesebb vizsgálatot kezdhettünk el. Erre Kétújfalu körzetében (Baranya megye, Ormánság), a sakál hazai elterjedésének egyik központi területén (Heltai et al. 2000) nyílt lehetőség. A nagyobb testméretű aranysakál (7-15 kg; Heltai et al. 2010) nagyobb méretű prédát is képes ejteni, mint a kisebb testméretű róka (4-7 kg; Corbet és Harris 1991, Heltai et al. 2010). A különbözőség az eltérő testtömegből, testalkatból, aktivitási időszakból, valamint az eltérő vadászati technikákból is adódik (Macdonald 1979, Bekoff et al. 1984, Mills 1984, Yom-Tov et al. 1995, White et al. 1995). Az aranysakál, a rókával ellentétben (Lloyd 1980, Corbet és Harris 1991), nemcsak magányosan, hanem párban és családi csoportban is vadászhat (Lawick-Goodall 1971, Lamprecht 1978, Griffith 1980, Macdonald 1983, Bekoff et al. 1984, Moehlman 1987, Gittleman 1985, 1989, Demeter és Spassov 1993, Admasu et al. 2004). A különböző technikák váltogatása révén eredményesebb a kisebb és a nagyobb zsákmányállatok elejtésében is. A sakál így nemcsak kereső-, hanem üldöző vadász is lehet, sikeresen vadászhat közepes és nagyobb testméretű emlősökre is, így a gazellák és a szarvasmarha borjaira, vagy Európában muflon, őz és vaddisznó fiataljaira (4. melléklet). Továbbá, a rókához hasonlóan képes kisméretű préda fajokat is zsákmányul ejteni (Gittleman 1985, 1989). A sakállal szemben a róka tipikus kereső vadász, táplálkozási szokásai, így például kisem- lősökre (különösen Micro tus fajokra) és mezei nyálra irányuló preferenciája európai vizsgálatokból ismert (Goszczynski 1977, Macdonald 1977, Leckie et al. 1998, Lanszki 2005). Ugyanakkor az aranysakál táplálékválasztását nem vizsgálták. Az első (1A) hipotézisünk (Lanszki et al. 2006), hogy a sakál és a róka táplálkozási szokásai közötti különbségeknek jelentőseknek kell lenniük, a testtömegbeli különbségek miatt. Míg a kisebb testű róka jellemzően kereső stratégiát fog követni, addig a
