Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
3. Hipotézisek és célkitűzések
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 51 nagyobb testtömegű sakál, kereső és üldöző stratégiát egyaránt alkalmaz. Előfeltételezésünk szerint a sakál több nagyvadat fogyaszt, a róka pedig nagyobb arányban vadászik kisemlősökre. Következésképp a sakál a Pannon életföldrajzi régióban a táplálkozását tekintve a rókánál generalistább lesz. Együtt élő kutyafélék között nagymértékű táplék-átfedéseket tapasztaltak, például Észak-Amerikában a prérifarkas és a szürke róka között (Neale és Sacks 2001), illetve Afrikában a panyókás sakál és sujtásos sakál között (Loveridge és Macdonald 2003). Ahol egy új ragadozó lépett be a ragadozó közösségbe (pl. Gosselink et al. 2003, Kamler et al. 2003, Lavin et al. 2003), amint esetünkben az aranysakál, azt tapasztalták, hogy az hatással volt a közösség többi fajának táplálkozási szokásaira. Ezért a második (2A) hipotézisünk, hogy a fajok közötti feltehető versengés eredményeképpen, mégpedig a táplálkozási szokásokban kifejeződő különbségekből adódóan, az együtt élő mezopredátor fajok között a táplálkozási niche-átfedés csökkenni fog, mert a forrásokat eltérő módon használják, felosztják (Rosenzweig 1966). Előfeltételezésünk az volt, hogy a ragadozó közösségbe belépő, nagyobb testméretű sakál táplálkozási niche-e nagyobb mértékben fog átfedni a rókáéval, mint fordítva. Két hasonló életmódú, közeli rokon ragadozónak az együttélés érdekében (Hardin 1960, Rosenzweig 1966) mérsékelnie kell a fajok közötti versengést a források, pl. a táplálék, vagy a terület felosztásával. Például, a hasonló környezeti igényű és testméretű ragadozók földrajzi elterjedési területe elkülönül (a szürke farkas és az aranysakál területileg is elkülönül a Balkán-félszigeten; Krystufek et al. 1997), vagy előfordulásuk foltszerű az elterjedési területükön (például az aranysakál előfordulása foltszerű a faj elterjedésének a peremén; Demeter és Spassov 1993, Giannatos et al. 2005, Szabó et al. 2009). Az aranysakál és a vörös róka azonban Magyarországon területileg nem különül el (Heltai et al. 2010), sőt vannak olyan területek, ahol a sakál és a róka sűrűsége is magas. A niche szegregálódásban a táplálékforrások felosztásának jelentős szerepe lehet (Schoener 1974). Erre szemléletes példák a fent említett amerikai és afrikai vizsgálatok eredményei. Amennyiben két rokon faj között a táplálkozási niche-átfedés számottevő, a tartós együttélés okainak pontosabb megismerése érdekében szükséges a táplálékkészletük felmérése. Ez ad alapot a ragadozók zsákmányválasztásának kérdéséhez. A Közép- Európába napjainkban visszatérő aranysakállal kapcsolatos ismeretek gyarapítása érdekében végzett táplálkozás vizsgálatok, különösen azok, amelyek a fajok közötti és a fajon belüli (itt: területtől, évszaktól és táplálékforrástól függő) különbségekkel foglalkoznak, különösen fontosak és érdekfeszítőek lehetnek (Hayward és Kerley 2008). Harmadik hipotézisünk (3A) az alternatív préda hipotézis mentén (Angelstam et al. 1984), hogy összefüggésnek kell fennállni 1) a fő táplálékot jelentő kisemlősök készlete és fogyasztása között, valamint 2) a kisemlős készlet (és annak változása) valamint a másodlagosan fontos táplálék típusok fogyasztása között. Amennyiben az együtt élő kutyafélék eltérő vadászati stratégiákat alkalmaznak, akkor a zsákmányválasztásuknak is különbözni kell. A négy éves vizsgálati periódusban, táplálékforrások mennyiségétől függő táplálékpreferenciabeli különbségeket is vártunk. Kétújfalu körzetében az aranysakál kutatása során, azzal párhuzamosan, az említett vörös róka, továbbá két menyétféle, a borz és a nyest/nyuszt (pontosabban nem meghatározható Martes taxon) táplálkozási szokásait is tanulmányoztuk (Lanszki és Heltai 2011). A menyétfélék részletesebb értékelésekor két, a sakál és róka kapcsán megfogalmazott hipotézist teszteltünk. Az első (1B) hipotézisünk, hogy a két menyétféle között lényeges táplálkozási szokásbeli különbségeknek kell lenniük az eltérő testméretekből és vadászati szokásokból (módszerekből) adódóan. Testtömegükről és testalkati sajátosságaikról korábban szó esett. Előfeltételezésünk az volt, hogy a vizsgált területen a borz
