Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
2. Irodalmi áttekintés - 2.2. Ragadozó emlős fajok táplálkozási szokásainak jellemzése és kutatottsága
30 Natura Somogyiensis egyedek tetemeit (Jf.drzfjbwski et al. 1993). Németországban az ízeltlábúakat és a növényeket a kisemlősöknél is gyakrabban (és nagyobb mennyiségi arányban) fogyasztották a nyusztok (Russell és Storch 2004). A svájci Alpokban a kisemlősök mellett a nyuszt növényfogyasztása volt gyakori (Marchesi és Mermod 1989). A közép- és észak-európai területekkel ellentétben Dél-Európában a növényi táplálékforrás (főként a gyümölcsök) és a rovarok időszakos bősége befolyásolja a ragadozók táplálékának évszakos eltéréseit. Spanyolország mediterrán szigetein (Moreno et al. 1988, Clevenger 1993a, 1993b) a növények és a gerinctelenek fogyasztása a kisemlősökétől is gyakoribb volt, míg a hegyvidéki erdei területeken (Clevenger 1993, Bermejo és Guitian 2000) a kisemlősök mellett a nyuszt főként növényekkel táplálkozott. A nyuszt táplálék-összetételében jellegzetes, földrajzi szélességtől függő mintázat figyelhető meg. A mediterrán régiótól északi irányban haladva különösen a téli időszakban növekszik a kisemlős fogyasztás, amely a legnagyobb értéket a mérsékelt övi lombhullató erdőkben éri el, majd az északi területeken (a tajgában) a kisemlős fogyasztás ismét csökken (Zalewski 2004). A nyuszt lényegesen gyakrabban táplálkozik növényekkel és rovarokkal Európa délebbi területein (Clevenger 1993, Serafini és Lovari 1993), míg közepes testméretü emlősökkel és nagytestű madarakkal az északabbra eső területeken (Nasimovich 1948, Pulliainen és Ollinmáki 1996, Helldin 2000). A természetvédelmi oltalom alatt álló nyusztot gyakran elmarasztalják például, amikor akrobatikus famászó képességét kihasználva madárfészkeket foszt ki, ugyanakkor kevéssé közismert az erdei életközösségekben betöltött szerepe, kisrágcsáló fogyasztása. Az áttekintésből látható, hogy a nyuszt étrendje Európa számos területén ismert. Bár nem tartozik a ritka fajaink közé, a vizsgálataink kezdetéig a Pannon régióban élő állományának a táplálkozási szokásait nem tanulmányozták. A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben 1997-ben, majd a Lankóci erdőben 2000-ben indult vizsgálatunkban hiánypótló ismereteket igyekeztünk gyűjteni a nyuszt táplálkozási szokásairól, a ragadozó közösség többi fajával és a főbb zsákmányállataival fennálló táplálkozási kapcsolatairól. Nyest (Martes foirta Erxleben, 1777) Anyest eurázsiai elteijedésű, közönséges faj. Napjainkban nemcsak természetes, vagy természeteshez közeli élőhelyeken, hanem különböző emberi településeken: falvaktól a nagyvárosokig megtalálható (Mitchell-Jones et al. 1999). Szétterjedésének, alkalmazkodóképességének egyik meghatározó kulcstényezője táplálkozási szokásainak nagyfokú rugalmassága. Élőhely generalista és urbanizálódott fajnak tekinthető, ökológiai plaszticitása figyelemre méltó. A városiasodás biológiai értelemben többnyire a kultúrakövető, generalista, opportunista, az emberhez és épített környezetéhez jól alkalmazkodó fajok megtelepedését jelenti (Powell 1994, Adams et al. 2005). A városi térhódítás okai lehetnek (Tóth et al. 2010, 2011): pl. a ragadozók, versenytársak viszonylagos hiánya vagy kis száma; a szinte kiaknázhatatlanul sok és csábító, könnyű táplálékforrás (beleértve a háztartási hulladékot); a társállatok, vagy a vadon élő állatok rendszeres etetése; a nagyszámú, védett búvóhely nyújtotta kedvezőbb klimatikus körülmények. A nyest rurális (azaz vidéki, falusi, farmjellegű, tanyasi) környezetben már régebben megjelent, hiszen a háztáji gazdálkodásokban a könnyen hozzáférhető háziállat, a sokféle gyümölcs, meleg padlásterek vonzerőt jelentettek számára. Bár a nyest a városokban is jelen van, a városi populációk vizsgálata csak az 1980-as években kezdődött. A Bmo- ban élő nyestek táplálkozási szokásait elemezte HoliSová és Obrtel (1982). Rádiótelemetriás nyomkövetést nyesten először Hollandiában alkalmaztak (Broekhuizen et al. 1989). Ezzel a módszerrel mára a nyest szezonális, napi, illetve nemek, korosztály
