Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.6. Nyest
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 143 c) Megvitatás Falvak és mezőgazdasági művelés alatt álló területek Fonóban (faluban) és a falu mezőgazdasági művelés alatt álló körzetében végzett vizsgálatunk alapján megállapítható, hogy ebben a két élőhely típusban a nyestek táplálkozási szokásai csak néhány szempont szerint hasonlítottak, az élőhely típustól függő különbség Tester (1986) vizsgálati eredményéhez hasonlóan, összességében jelentősebb volt. Hasonlóságot jelent, hogy a nyestet az élőhely típusától függetlenül táplálkozási opportunizmus jellemezte. Ezt támasztja alá a fogyasztott táplálék típusok változatossága, a széles táplálkozási niche és a viszonylag kiegyenlített táplálék-összetétel. Ugyanakkor a kétféle élőhely típuson a nyestek táplálkozási niche-átfedése is nagymértékű volt. A hasonlóságra utal továbbá, hogy a táplálék jelentős részét élőhely típustól függetlenül növények alkották. A növényfogyasztás gyakorisága nemcsak az élőhely típustól, hanem az időszaktól (évtől) is független volt. A faluban és a falu mezőgazdasági környezetében élő nyestek étrendje a vizsgálatban szereplő mindhárom időszakban lényegesen különbözött. Ugyanakkor, élőhely típuson belül a táplálék-összetételek hasonlóan alakultak a három egymást követő időszakban. Ez összhangban áll Tester (1986) megállapításával is, aki az élőhelyek közötti különbségeket jelentősebbnek találta, mint az élőhelyen belüli eltéréseket. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló területen bekövetkezett élőhelyi változás a nyestek étrendjét kevéssé befolyásolta. A környezeti források eltéréseinek jelentőségét egyes préda fajok (vagy tetemek) fogyasztási arányában mutatkozó különbségek jelzik. A településen élő nyest számára bizonyos rágcsálók és madarak, pl. házi egér, vándorpatkány, veréb mellett a kerti gyümölcsök, továbbá háziállatok, és azok vágási maradékai, vagyis emberi környezethez kötődő potenciális táplálékok fontosak. Ezek a táplálék típusok ritkábban fordultak elő a mezőgazdasági művelés alatt álló területen élő nyest étrendjében. Vizsgálatunkban a faluban élő nyest fele annyi kisemlőst (13,4%, főként egér fajok) fogyasztott, mint a falu mezőgazdasági művelés alatt álló területén élő nyest (29,3%, főként pocok fajok). A településen és mezőgazdasági művelés alatt álló területen élő nyestek táplálékának párhuzamos vizsgálataihoz (Rasmussen és Madsen 1985, Tester 1986) hasonlóan, mi is azt tapasztaltuk, hogy a faluban gyakoribb volt a háziállatok és madarak fogyasztása. Bár, hasonlóan gyakori (átlagosan 14,6%) háziállat (és állatvágási maradék) fogyasztást az említett vizsgálatokban nem tapasztaltak. Ebben közrejátszhatnak a háziállat tartási szokások eltérései, pl. Fonóban baromfit szinte minden háznál tartottak, és a hulladék- kezelésben is lehettek különbségek. Nem találtunk élőhely típustól függő különbséget a gerincesek egyéb csoportjai és a gerinctelenek fogyasztásában. Élőhely típustól függő lényeges különbséget tapasztaltunk viszont a szemétből/hulladékból történő fogyasztásban, amit az emészthetetlen anyagok előfordulási gyakorisága indikál. A településen élő nyest hullatéka gyakrabban tartalmazott emészthetetlen anyagokat, míg a természeteshez közelebb álló mezőgazdasági környezetben élő nyestnél hulladékfogyasztást sokkal ritkábban mutattunk ki, hasonlóan más vizsgálatok tapasztalataihoz (pl. Rasmussen és Madsen 1985, Lucherini és Crema 1993, Serafini és Lovari 1993, Tóth 1998). A faluban élő nyest, jellemző módon, gyakrabban egészítette ki a táplálékát szemétdombról. A mezőgazdasági művelés alatt álló területen élő nyest étrendjében előforduló borz, és nagyvad maradvány (vaddisznó, őz, gímszarvas szőr) feltehetően dögfogyasztásból származott.
