Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.6. Nyest
142 Natura Somogyiensis falu mezőgazdasági környezetében élő nyestek táplálékai (37. táblázat) a zsákmányállat fajok élőhely zónája alapján szintén különböztek (x22=32,10, P<0,001). A faluban vizsgált nyest a külterületen élőhöz képest gyakrabban fogyasztott bokrokon és fákon élő és ritkábban talajszinten élő zsákmányállatokat (62. ábra). A Somogy megyei falvakban és a külterületi mezőgazdasági üzemekben, nyári-őszi időszakban vizsgált nyestek préda fajainak élőhely zónától függő eloszlásbeli (37. táblázat) különbsége azonban nem volt szignifikáns (x22=3,46, P=0,178). A Pettenden élő nyest lényegesen gyakrabban fogyasztott talajszinten élő prédát (37. táblázat), míg a Korcsina-csatoma mentén élő pedig gyakrabban fogyasztott bokrokon és fákon élő állatokat (x22=22,56, P<0,001). Az összesített adatok alapján, a fogyasztott állatok döntő többsége (71,7%) vegyes élőhelyi kötődésű volt, azaz nyílt és erdei, vagy bozótos területeken egyaránt előfordulhatott (62. ábra). Fonó külterületén fogyasztottak a nyestek legnagyobb arányban erdei és vegyes kötődésű zsákmányállatokat, és a többi (8) somogyi faluban jellemzően ritkábban fogyasztottak nyílt és erdei területeken élő prédát (37. táblázat), az élőhely típustól függő különbség jelentős volt (x22=138,59, P<0,0001). A Somogy megyei falvakban és a külterületi mezőgazdasági üzemekben ebben a tulajdonságban az élőhely típustól függő különbség nem volt jelentős (x22=4,90, P=0,086). Az összesített adatok alapján, a nyestek zsákmányállatainak közel fele vadon és emberi környezetben egyaránt megtalálható fajokból állt (62. ábra). A fennmaradó nagyobbik részt (34,4%) vadon élő préda tette ki, de emellett jelentős volt az emberi környezetben előforduló állatok fogyasztási aránya is (20,1%). Vadon élő állatok gyakori (40% feletti) zsákmányolását Fonó külterületén, a Látrányi pusztán, Pettenden, és a gyomortartalom vizsgálatban tapasztaltuk. Fonóban és a falu mezőgazdasági környezetében élő nyestek között lényeges különbséget tapasztaltunk a préda emberi környezethez való kötődése alapján is (x22=472,25, P<0,001). A mezőgazdasági művelés alatt álló területen a nyest táplálékában alapvetően vadon élő állatok szerepeltek, míg a faluban élő nyest táplálékának felét emberi környezethez kötődő, és kis részét vadon élő préda fajok alkották (37. táblázat). A Somogy megyei falvakban és a külterületi mezőgazdasági üzemekben élő nyestek zsákmány fajainak előfordulási eseteken alapuló eloszlásai nem különböztek lényegesen (x22=4,76, P=0,093). Vagyis a falu és a mezőgazdasági üzem közötti különbség kisebbnek bizonyult, mint a falu és a mezőgazdasági művelés alatt álló terület közötti, bár előbbi esetben nem éves, hanem csak nyári-őszi mintákra épül az értékelés. Élőhely Élőhely Emberi kömyeTömegkategória (g) zóna típus zethez kötődés 62. ábra: A nyest táplálék-összetétele a fogyasztott állatok tömege, jellemző élőhely zónája, élőhely típusa és emberi környezethez való kötődése alapján (átlag±SE)
