Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.6. Nyest
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 141 2? 40 G B 30-4> 20 S 10 [fi-p 'O í «30 Od 6 *3 £ J ríi ű áb 43 o' H § s :=3 K -<u s4 Táplálék típus S X * -*-* '■+— C/J :2 O i I >> c 'O > :0 61. ábra: A nyest általános táplálékmintázata Magyarországon (átlag±SE) Megjegyzés: E% - százalékos relatív előfordulási gyakoriság, hullaték és gyomortartalom vizsgálati adatok alapján. madarak (16,4%) és a háziállatok (15,4%) fogyasztása. A madártojás (0,4%), a gerinctelenek és a többi táplálék taxon fogyasztási aránya együttesen mindössze 3%-ot tett ki. Táplálkozási niche-szélesség A hazai nyestek standardizált táplálkozási niche-szélessége a 13 fő táplálék taxonra alapozott számítás szerint viszonylag szűk volt (Bsta, 0,23±0,01). A területtől függő különbség nem bizonyult számottevőnek (ANOVA, F7= 1,11, P=0,514), az évszakos eltérések viszont jelentősek voltak (F,=5,97, P<0,05). A táplálkozási niche télen és tavasszal kissé szélesebb volt (Bsta, 0,25±0,01) mint nyáron és ősszel (0,21±0,01). Zsákmányválasztás Az összesített adatok alapján (62. ábra) a nyestek zömében kisméretű (15-50 g) zsákmányt választottak, de jelentős volt a nagyon kisméretű (<15 g) préda fogyasztási gyakorisága is (ezek együttesen 85%-ot tettek ki). Az 1000 grammnál nehezebb állatok 5%-nál gyakoribb fogyasztását Fonóban, Fonó körzetében, a Látrányi pusztán, valamint a gyomortartalom vizsgálatban tapasztaltuk. Fonóban és a falu mezőgazdasági környezetében élő nyestek összehasonlító vizsgálata szerint a zsákmányállat fajok tömegkategóriák szerinti eloszlásai (37. táblázat) lényegesen különböztek (Chi-négyzet próba, X24=85,71, P<0,001). A faluban élő nyest, a mezőgazdasági környezetben élőhöz képest, a háziállat fogyasztásból adódóan nagyobb tömegű prédával táplálkozott. A Somogy megyei falvakban és a külterületi mezőgazdasági üzemekben élő nyestek összehasonlító vizsgálata szerint a nyári-őszi időszakban a táplálékállat fajok élőhely típustól függő eloszlásai (37. táblázat) között szintén lényeges különbséget találtunk (y24= 16,50, P<0,01). Az Ormánságban, faluban (Pettenden) és mezőgazdasági művelés alatt álló területen, kora tavaszi időszakban vizsgált nyestek fogyasztott zsákmányállatainak tömegkategóriák szerinti eloszlásai (37. táblázat) viszont nem különböztek lényegesen egymástól (x24=6,01, P=0,198). Az összesített adatok alapján, a nyestek zsákmányállatainak többsége (71,1%) talajszinten élt (62. ábra), de emellett jelentős arányban (28,3%) fogyasztottak bokrokon és fákon élő állatokat is. Az Ormánsági mezőgazdasági művelés alatt álló területen tapasztaltuk a lombkorona szintben élő állatok kiugróan nagyarányú fogyasztását. A vizes élőhelyekhez kötődő állatok fogyasztása minden esetben elenyésző volt. Fonóban és a
